Jogszabályfigyelő 2017 – 49. hét
Alábbi cikkünkben a 2017/202–206. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk, kitérve egy korábban megjelent módosítással kapcsolatos gyakorlati kérdésre is.
Cikkek
A jövő nemzedékek szószólója jogalkotást kezdeményezett a környezeti felelősség erősítése érdekében
A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula a környezet állapotának javítása, a veszélyes szennyezések megelőzése, illetve gyors elhárítása érdekében jogalkotási és jogszabály-módosítási kezdeményezéssel kívánja elősegíteni a környezeti felelősség hatékonyabb érvényesülését.
Regisztrációs díj helyett igazgatási szolgáltatási díj
Az új jogszabály Budapesten és néhány más kamarában sajnálatosan jelentős emelkedést hoz és több, eddig ingyenes igazgatási eljárásért (pl.: igazolásokért) is fizetni kell majd. Viszont ingyenesek lesznek a kamarán belüli formaváltások, amelyek eddig jellemzően díjkötelesek voltak.
AB: nem végez keresőtevékenységet, aki szünetelteti a vállalkozói tevékenységét
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdésének a 2016. április 30-ig hatályban volt 4. pontja alaptörvény-ellenes volt, ezért az a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A határozathoz különvéleményt csatolt Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária.
AB: nem híresztelés a sajtótájékoztatón elhangzott valótlan tények puszta közvetítése
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságból fakadó alkotmányos követelmény, hogy a közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.624/2016/9. számú ítéletét megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária.
Örökbefogadás: nincs alapjogi visszásság
Sem a korkülönbség, sem a nyevelőszülőnek az örökbefogadási eljárásában meglévő hátránya nem visszás az ombudsman szerint.
Pályázz és tarts előadást a XV. Magyar Munkajogi Konferencián!
A Wolters Kluwer Kft. a fiatal tehetségek elkötelezett támogatójaként pályázatot ír ki a XV. Magyar Munkajogi Konferencián szemináriumi előadás megtartására.
Vádat emeltek a Teréz körúti robbantás ügyében
A Teréz körúti robbantás ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség élet elleni és közbiztonság elleni bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
Két ember megöléséért kapott életfogytiglant
Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt több ember megöléséért és kifosztásáért a Kecskeméti Törvényszék egy 60 éves kiskunhalasi férfit csütörtökön.
Bizalomvesztés a múlt miatt
A jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások nem értelmezhetőek kötelezettségszegésként, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető – a Kúria eseti döntése.