Cikkek

Fogas kérdések

Valódi iparággá nőtte ki magát a fogturizmus. Nem új keletű, hogy a határ menti magyar városokba járnak át fogászati kezelésekre a szomszédos országok lakosai. Mára hazai és külföldi utazási irodák is felismerték az igényt: külön csomagokat készítenek a Magyarországra elsősorban fogászati beavatkozás céljából érkezőknek, s összekötve a kellemeset a hasznossal, kulturális programokat is kínálnak számukra az adott városban. Majd az új fogakkal büszkélkedő amerikai vagy német turista „jutalmul” esetleg még vásárolgat is, tehát jól járhatnak a vendéglátósok is.

Béranyaság

Az utóbbi időben kétes felhangot megütő cikkek sorozata jelent meg Európa szerte, újból és újból felborzolva a kedélyeket. Az etikai és vallási kérdések boncolgatásán túl mindenki saját véleményt is formál, ami érthető, hiszen az utódlás kérdése mindenkit személyesen is érint. Véleményem szerint a szubjektív megközelítés hibás, az objektív lehetőség megteremtése szerintem elengedhetetlen legalább a dajkaanyaság tekintetében, és ezt követően mindenkinek szíve joga eldönteni, igénybe veszi-e a gyermekvállalásnak ezt a még szokatlan módját vagy sem.

Egy segítő szempont

Hazánkban kb. 64 ezer látássérült ember él, ötödük vak. Évente 4–6 ezerrel nő a látássérültek száma, általában cukorbetegség vagy egyéb idegsorvadásból fakadó betegség miatt. A 2007-ben alakult Szempont Alapítvány 24 munkatársa többségében a felnőttkorban látássérültté váltakkal foglalkozik. Olyan alapvető képességekre tanítják őket, mint a hosszú fehér bot használata, a kávéfőzés, vagy éppen a közlekedés és a számítógép használata. „Ne bánjunk értelmi fogyatékosként a látássérülttel, hiszen nem az, először kérdezzük meg, hogyan segíthetünk, ha nem akarja, ne erőltessük, soha ne a botot tartó kezét fogjuk meg, hagyjuk, hogy ő karoljon belénk.” – Önállósodásra próbáljuk tanítani a klienseinket – mondja Kónya Kata, az elemi rehabilitációs részleg szakmai vezetője. – A felnőtt korban látássérültté váltakkal gyorsabb, hatékonyabb a munka, hiszen vannak tapasztalataik, élményeik, így a mozdulatsoroknak a megváltozott módon való elvégzését kell megtanítanunk. Viszont lelkileg labilisabbak. A vele született vakoknak alapfogalmakat kell tanítani. Nem tudják, milyen például egy busz vagy hogy néz ki egy kotyogós kávéfőző, nem beszélve a mozgólépcsőről. Az iskoláknak is nagy a felelősségük. Kérdés, hogy egy Petőfi vers, illetve a kosárfonás megtanítása a fontosabb, vagy pedig, hogy önállóan tudjon közlekedni,…

„Az ítélkezésnek sokkal átláthatóbbnak kellene lennie”

Magyarország közepesen korruptnak minősíthető, a hazai korrupció legfőbb oka a gazdasági és a politikai elit összefonódása. Az igazságszolgáltatást tekintve gondot jelent, hogy a bíróságok működése nem kellően átlátható, nincs objektív mércéje az ítélkezés minőségének. Az ügyvédek a közbeszerzések és a lobbitevékenység kapcsán lehetnek érintettek a korrupcióval, amely ellen csak akkor lehet érdemben felvenni a harcot, ha előbb átláthatóvá teszik a pártfinanszírozást és a közbeszerzéseket.

Védjegyet sérthet az online hirdetés

Jogilag az online kulcsszavas hirdetések nemcsak Ausztriában, hanem az egész EU-ban vitatottak. A kérdés: vajon a védjegyeket mint kulcsszavakat, illetve a versenytársak cégneveit szabad-e használni? Ha a hirdető által lefoglalt szlogen csupán általános fogalmat jelöl, akkor a kulcsszavas reklám hirdetési módszere nem problémás. Más a helyzet azonban, ha a megjelölés védjegyoltalom alatt áll – világít rá a kulcsszavas hirdetések problémájára Torsten Braner, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza.

A bankárperek tanulságai

Korábbi számainkban Damoklész kardja címen több részből álló sorozatot indítottunk. Ezekben a cikkekben a bankárperek kapcsán felmerült perek jogi és gazdasági kérdéseit igyekeztünk főleg a védelem oldaláról megvilágítani. Ezekre az írásokra reagált az előző számban dr. Bócz Endre volt főügyész, aki az elemzett témák közül az Agrobank ellen indult büntetőeljárással kapcsolatban kívánt nyilatkozni. A nyugalmazott fővárosi főügyész cikkében természetesen a vád szempontjai kerültek előtérbe, hiszen az Agrobankkal szemben indult eljárás alatt ő volt hivatalban. Bócz Endre írásából kiderül, hogy a vád akkori szempontjaival ma is egyetért, és az „Ügyvédvilágban megjelent cikkek elolvasása után is helyesnek” tartja a vád büntetőjogi megítélését. Reagálásában sajnálkozásának adott hangot, mivel a vádlottak jogerős elítélése és a büntetések letöltése után is erősen él még a „meghurcolt bankárok” mítosza, akiknek „videofelvételekkel illusztrált legendája” leginkább csak a „védelem (hézagos és kérdőjeles) verziójában” jelenik meg. A vád érvelése ugyanakkor a formál logika szabályainak alkalmazásában merült ki, mert a jogszabály általánossága és a jogeset egyedisége közötti ellentmondást ezzel a formális bűncselekmény-felfogással nem oldhatjuk fel. Finszter Géza szerint „a törvénykezésnek nálunk visszatérő fogyatékossága éppen az, hogy túlságosan bezárkózik a bűncselekmény formális…

A doktor úr Katmanduból jelenti

Bölcsésznek, aztán rendezőnek készült a Varsói Szerződés „utolsó” katonája, végül ügyvéd és közíró lett belőle. Kalandvágya ma is hajtja, szenvedélyes utazó, s ha belecsöppen egy nepáli királyellenes felkelésbe, beül egy internet-kávézóba, s küldi is a cikket a magyar sajtónak. És ehhez, ha kell, kegyes csalással parlamenti belépőt szerez a katmandui törvényhozásba. A médiajogász párhuzamos életeket él, pontosabban: képtelen egyetlen dologgal foglalkozni. Csak a halak miatt horgonyoz le; ma is szenvedéllyel ír elemzéseket vagy filmkritikát. Nemsokára hatósági vizsgát tett pilóta lesz, hároméves lányával együtt pedig orgonálni tanul. Sikeres pályáját a szerencsének és a régi barátok felbukkanásának (is) köszönheti, de persze mindez „nem jöhetett volna létre” nélküle. Kivételes eset, amikor egy lap a saját munkatársát interjúvolja, de Bodolai László tényleg „megér egy misét”.

Vadászvizsga

Dr. Baradlait a mongóliai farkaskaland után többször hívták vadászni, ezért elhatározta, hogy megszerzi az ehhez szükséges engedélyeket. Utánanézett az interneten, bejelentkezett az illetékes vadászkamaránál, ahol megkérdezték, tanfolyamra akar-e járni. Baradlai úgy gondolta, csak meg tud tanulni egy római jog tankönyvnél kevesebb tananyagot, kissé mosolyogva visszautasította a drága lehetőséget. Később döbbent rá, hogy mekkora hibát követett el ezzel.

Semmi különös

Ritka pillanat, amikor egy jacht a természetét tökéletesen tükröző nevet kap. Ilyen az „Almost Nothing”, a B-Yachts új B60 típusjelzésű szlúpja. Láttán óhatatlanul Alessandro Baricco Tengeróceánjának festőművésze bukkan elő az emlékezés szövevényéből, aki tengervízzel festve hófehér vászonra igyekezett minél tökéletesebben visszaadni képeivel a tenger lényegét. Persze sok fáradozás után sikerrel. A vitorlázás lényege pedig továbbra is a vitorlázás marad. Ilyen egyszerűen: nincs ebben semmi különös Yacht Life magazin Magyar kiadású, magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jacht- és életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető. „Sail the difference” – szól a B-Yachts szlogenje, meglehetősen találóan. Távolban egy fehér vitorla. Alatta egy hófehér hajó, hófehér belsővel, tiszta vonalakkal, ahol szükséges fával, technikai részletekkel. Szemet gyönyörködtetően funkcionális – mintha a protestáns etika és az itáliai esztétika aranymetszése szerinti ötvözet lenne. Az Alpoktól északra és délre egyaránt sikergyanús. A St.Tropez-ban vízrebocsátott B60 a B-Yachts legújabb, legnagyobb fejlesztésű jachtja. Az olasz hajóépítész, Luca Brenta terve nagy teljesítményű, ugyanakkor pofonegyszerűen vezethető vitorlást eredményezett, aminek minden sallangtól mentes, külső letisztultságát tökéletesen kíséri a brit építész, John Pawson minimalista enteriőrje. Létrejöttét a B60 egy rendkívül egyszerűen…

Újdonságok a Genfi Autószalonon – címszavakban

Mitsubishi Outlander

Tizenegy évvel az első „crossover”-nek tekinthető elődmodell megjelenése után a Mitsubishi a Genfi Autószalonon bemutatja a népszerű koncepció harmadik változatát, a következő generációs Outlandert. Az új Outlander előhírnöke annak az újragondolt formavilágnak, amely az Mitsubishi személyautóktól a SUV-okig terjedő teljes modellpalettáján visszaköszön majd. Európában az új Outlander két különböző motorral lesz kapható: Az egyik a 2,0 literes 150 lóerős MIVEC benzinmotor, amelyet a vadonatúj vezérművel láttak el. A második pedig a 150 lóerős 2,2 literes Clean Diesel erőforrás, amely számos innovatív megoldást és fejlesztést vonultat föl a nagy teljesítmény és a csekély károsanyag-kibocsátás érdekében.