Cikkek

Közigazgatási eljárás- és perjog – dilemmák és kommentárok
2018. október 24. Szakma

Közigazgatási eljárás- és perjog – dilemmák és kommentárok

Az általános közigazgatási rendtartáshoz és a közigazgatási perrendtartáshoz íródott kommentárok bemutatóján kiderült: nem feltétlenül egyszerű olvasmányok, ám mindenkinek hasznosak lehetnek, aki valaha, valamilyen formában is kapcsolatba kerül a közigazgatási eljárások valamelyik szintjével.

2018. október 19. Napi

Megszületetett az elsőfokú ítélet a Buda-Cash-ügyben

Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Buda-Cash-ügy vádlottjait a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.

Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19. Szakma

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Ami a tényállást illeti, a rendőrszakszervezetek 2011-es demonstráció idején egyenruhás szolgálatot teljesítő hivatásos rendőr felperesekről az alperes fotóriportere a helyszínen fényképfelvételeket készített, amelyhez a felperesek hozzájárulását nem kérte. Az alperes internetes hírportálján az esetről megjelent cikkhez tartozó képgalériában a felpereseket egyedileg felismerhető módon jelenítették meg a fényképfelvételek. A felperesek szerint az alperes azzal, hogy egyedileg felismerhető képmásukat a hozzájárulásuk nélkül közzétette, megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogukat. Az alperes védekezése szerin az eseményen nem voltak megkülönböztethetők a demonstrálók és a rendfenntartók, és a felperesek a nyilvános közszereplésre tekintettel a képmás védelméhez fűződő jogaik sérelmére nem hivatkozhatnak.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság szerint az alperes megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kiemelte, hogy amennyiben a rendőr utasításra, parancsra végzi nyilvános helyen a tevékenységét, az nem minősül közszereplésnek, ezért a róla készült képmás közzétételéhez szükséges az egyedi hozzájárulása, ennek hiányában a képmását technikai eszközökkel felismerhetetlenné kell tenni. Ennek elmaradása sérti a felperesek a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amivel a Kúria is egyetértett, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a…