Jogszabályfigyelő 2018 – 42. hét
Alábbi cikkünkben a 2018/159–163. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Parlamenthez benyújtott törvénytervezetek közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2018/159–163. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Parlamenthez benyújtott törvénytervezetek közül válogattunk.
Az általános közigazgatási rendtartáshoz és a közigazgatási perrendtartáshoz íródott kommentárok bemutatóján kiderült: nem feltétlenül egyszerű olvasmányok, ám mindenkinek hasznosak lehetnek, aki valaha, valamilyen formában is kapcsolatba kerül a közigazgatási eljárások valamelyik szintjével.
A bíróság nem helyettesítheti saját indokolását az alperesi határozat indokaival.
Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Buda-Cash-ügy vádlottjait a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.
Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról címmel terjesztett be törvényjavaslatot pénteken a kormány.
A Nyíregyházi Törvényszék 2018. október 19-én halált okozó testi sértés bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte B. B. vádlottat.
Új épületbe költözött a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amelynek kibővült a jogköre. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke sikeresnek és hatékonynak nevezte a bíróságok szervezeti átalakítását a megújult épület átadása alkalmából tartott pénteki sajtótájékoztatón.
A büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló tagállami ítélet megfeleltetése során hozott ügydöntő határozat elleni felülvizsgálatot jogszabály zárja ki.
Természeti környezet a címe a négyrészes sorozat első darabjának, mely esztétikus, informatív.
Ami a tényállást illeti, a rendőrszakszervezetek 2011-es demonstráció idején egyenruhás szolgálatot teljesítő hivatásos rendőr felperesekről az alperes fotóriportere a helyszínen fényképfelvételeket készített, amelyhez a felperesek hozzájárulását nem kérte. Az alperes internetes hírportálján az esetről megjelent cikkhez tartozó képgalériában a felpereseket egyedileg felismerhető módon jelenítették meg a fényképfelvételek. A felperesek szerint az alperes azzal, hogy egyedileg felismerhető képmásukat a hozzájárulásuk nélkül közzétette, megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogukat. Az alperes védekezése szerin az eseményen nem voltak megkülönböztethetők a demonstrálók és a rendfenntartók, és a felperesek a nyilvános közszereplésre tekintettel a képmás védelméhez fűződő jogaik sérelmére nem hivatkozhatnak. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság szerint az alperes megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kiemelte, hogy amennyiben a rendőr utasításra, parancsra végzi nyilvános helyen a tevékenységét, az nem minősül közszereplésnek, ezért a róla készült képmás közzétételéhez szükséges az egyedi hozzájárulása, ennek hiányában a képmását technikai eszközökkel felismerhetetlenné kell tenni. Ennek elmaradása sérti a felperesek a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amivel a Kúria is egyetértett, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a…