Bejegyzések a ‘alaptörvény-ellenesség’ címkével ellátva

AB: a humanitárius célok kizárják a Btk. 353/A. § (1) bekezdésében foglalt tényállás alkalmazását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. § (1) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az nem terjedhet ki az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen, a tényállásban tiltott céllal összefüggésben nem álló magatartásokra.

AB: a strasbourgi Egyezménybe ütközik a rokkantsági nyugdíj szabályozása

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát elmulasztotta.

AB: alkotmányellenes a zajterhelés aránytalan növelése

Az AB szerint a jogalkotó nem a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt választotta, hanem egy azon aránytalanul túlterjeszkedőt intézményesített.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.

AB: Méltányossági mérlegeléskor is biztosítandó a bírósági felülvizsgálat

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95./A § (2) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.

AB: alaptörvény-ellenes az összbüntetés szabályozása

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (Btkátm.) 3. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatoltak Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.