Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.294/2018/11. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt az I. rendű terheltre kiterjedően megsemmisítette. Ugyanakkor a testület elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 869. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez különvéleményt csatoltak Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László és Szívós Mária.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. § (7) bekezdésének „E törvénynek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontjának alkalmazásakor az e törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett határozatokat akkor is figyelembe kell venni, ha a határozat a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg.” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény egyes rendelkezési alaptörvény-ellenesek.
Az Alkotmánybíróság a párttámogatás visszafizetésével kapcsolatban úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét a bíróságnak érdemben kell felülvizsgálnia.
Az ügyvédi pályát részletező cikkünk, majd az ügyvédjelölti létről szóló interjúnk után egy tevékenységében hasonló, de mégis más lehetőségeket kínáló hivatást, a jogtanácsosi munkát mutatjuk be.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésébe ütköző mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. Törvény (Ve.) 144. § (4) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás kapcsán nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2019. december 31-ig tegyen eleget. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, míg Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Sulyok Tamás és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Pfv.IV.21.039/2017/4. számú ítéletének megsemmisítését kérő indítványt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt.
A Hochtief Solutions AG Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: Hochtief) keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékkel szemben bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt, amely ügyben a Székesfehérvári Törvényszék az EUB előzetes döntéshozatalát kezdeményezte.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy diszkriminatív elemeket tartalmazott a tartós ápolás szabályozása, egyben az inkriminált részeket megsemmisítette.
