Jogszabályfigyelő 2019 – 51. hét
Alábbi cikkünkben a 2019/202–214. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2019/202–214. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésének korlátozása nem lehet általános –azaz nem vonatkozhat a lezárt közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumára, adatára.
Alábbi cikkünkben a 2019/198–201. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
2019. december 4-én, nyolc évvel a közös nyilatkozat aláírását követően az együttműködő intézmények a Kúria szervezésében az Igazságügyi Palotában értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.
A munkavállalótól csak olyan információ közlésére kötelezhető, amely lényeges a munkaviszony szempontjából, és nem sérti a munkavállaló személyhez fűződő jogát. Ebből következően a munkáltató nem írhatja elő a létrejött párkapcsolatok bejelentésének kötelezettségét.
A közéletben való részvétel, illetve az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat.
Az Alkotmánybíróság a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Juhász Imre.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Bfv.III.1.075/2018/11. számú végzését, a Tiszaújvárosi Járásbíróság 8.B.226/2012/22. számú ítéletét, valamint a Miskolci Törvényszék 2.Bf.323/2014/7. számú végzését. A határozathoz különvéleményt csatolt Pokol Béla és Szívós Mária.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.
A Kúria álláspontja szerint a hitelesíteni kért kérdés nem a beruházás meghiúsítását, hanem elhalasztását célozza, nem befolyásolja és nem akadályozza a hatósági eljárások gyors lefolytatását, továbbá nem érint Kormány hatáskörébe tartozó kérdést sem. A kérdés egyértelmű, a betű elírási hibának értelemzavaró hatása nincs.