Bejegyzések Alaptörvény címkével


AB: szabálysértés volt a szovjet emlékmű leöntése
2019. február 21. Szakma

AB: szabálysértés volt a szovjet emlékmű leöntése

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz
2018. november 26. Szakma

AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz

Az Alkotmánybíróság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy a haszonbérleti szerződésnek a rendelkezés hatályba lépését követően történő közlése esetén kell a haszonbérleti szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni. Az Alkotmánybíróság ezen kívül a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítéletét is megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak.

AB: alkotmányellenes a zajterhelés aránytalan növelése
2018. október 29. Szakma

AB: alkotmányellenes a zajterhelés aránytalan növelése

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet több pontja alaptörvény-ellenes, ezért azokat 2018. december hó 31. napjával megsemmisítette. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Szívós Mária és Varga Zs. András csatoltak különvéleményt.

AB: alaptörvény-ellenes az összbüntetés szabályozása
2018. július 30. Szakma

AB: alaptörvény-ellenes az összbüntetés szabályozása

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (Btkátm.) 3. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatoltak Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.