Bejegyzések a ‘Alaptörvény’ címkével ellátva

Összhangba kell hozni a fizetős parkolásra vonatkozó jogszabályokat

Nem egyértelmű a szabályozás atekintetben, hogy mikor alkalmazhat a közterület-felügyelő kerékbilincset és mikor csak bírságot.

A közérdekű adatokkal kapcsolatos bírói gyakorlat I. rész

A joggyakorlat-elemző csoport elé került ügyek 2/3 részében az adatkezelő szervezet megtagadta az adatok kiadását, míg az esetek 1/3 részében nem is válaszolt az adatigénylésre.

AB: alaptörvény-ellenes, ha a fellebbezést ugyanaz a fórum vizsgálja

Az állam intézményvédelmi kötelezettségével ellentétes, ha az állam által biztosított jogorvoslati fórum sem más szervnek, sem ugyanazon szerv magasabb fórumának nem minősíthető.

AB: nem igazolható a hasonló tevékenységekre vonatkozó kétszázszoros díjfizetési különbség

A mozgóbolti árusításra vonatkozó díjat az önkormányzat hátrányosan állapította meg az árusító- és egyéb fülke elhelyezésére vonatkozó díjhoz képest, amellyel alapos ok nélkül diszkriminálta a mozgóbolti árusítást.

AB: minden gyermek számára alanyi jog a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás

Alaptörvény-ellenes, ha a sajátos nevelési igényű tanulók általános szabályoktól eltérő számonkérését akkor sem teszi lehetővé a jogalkotó, amikor az egyéni szempontok figyelembe vétele szakértői bizottság szerint is indokolható lenne.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

AB: a humanitárius célok kizárják a Btk. 353/A. § (1) bekezdésében foglalt tényállás alkalmazását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. § (1) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az nem terjedhet ki az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen, a tényállásban tiltott céllal összefüggésben nem álló magatartásokra.

AB: A jogszabályokat és az Alaptörvényt az EU-s joggal összhangban kell értelmezni

Az Alkotmánybíróság a Kormány kezdeményezésére értelmezte az Alaptörvény E) cikkét, és a XIV. cikk (4) bekezdését. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Stumpf István, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, ezen túlmenően Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László különvéleményt csatoltak.