A május 16-tal kezdődő héten választja meg az Országgyűlés a miniszterelnököt – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a kormányinfón. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a szomszédban zajló háború miatt a kormány javaslatot tesz arra, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását.
A Kúria közleménye szerint nem csatázik a Kúria és az Alkotmánybíróság. Elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak – hangsúlyozza a közlemény, reflektálva arra, hogy a Kúria a megismételt eljárásban sem hitelesítette a Kormány ötödik népszavazási kérdését.
Másodszorra sem engedte át a Kúria az Orbán-kormány ötödik népszavazási kérdését, amelyben a kiskorúak nemváltó kezelése felől kívántak „igényfelmérést” végezni.
A NAIH szerint a közérdekű adatigénylést elutasító szerv aktív kötelezettsége, hogy az Infotv. alapján megillető jogorvoslati tájékoztatással egyidejűleg nyújtson további felvilágosítást a tényleges adatkezelő személyéről az adatigénylőnek, ha az információval egyébként rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúriának a Kormány tájékoztató hírlevelével kapcsolatban hozott végzését. Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
Az Alkotmánybíróság elutasította az az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat.
Az Alkotmánybíróság visszautasította a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat, mert a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem közvetlenül hatályosul, hanem a munkáltatónak a munkaügyi bíróságon megtámadható intézkedése révén.
Az Alkotmánybíróság elutasította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület álláspontja szerint a törvény módosítása kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, de ez a politikai részvételi jogok feltételeit érdemben nem befolyásolja.
Három ügyet tárgyalt az Alkotmánybíróság a médiában és a közvéleményben „dudálós” tüntetésként elhíresült tiltakozó megmozdulásokkal összefüggésben. A demonstrálók alkotmányjogi panaszokkal fordultak az Alkotmánybírósághoz. A testület mindegyik ügyben elutasította az indítványokat.
Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
