Bejegyzések Alaptörvény címkével


AB: alaptörvény-ellenes a kérelmezett nemváltoztatási eljárások törvényi megakasztása
2021. április 26. Szakma

AB: alaptörvény-ellenes a kérelmezett nemváltoztatási eljárások törvényi megakasztása

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 101/A. § (2) bekezdését. A döntéshez Czine Ágnes, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

AB: a paksi beruházás esetében a 30 éves nyilvánosság-korlátozás csak törvényi vélelemnek tekinthető
2021. április 19. Szakma

AB: a paksi beruházás esetében a 30 éves nyilvánosság-korlátozás csak törvényi vélelemnek tekinthető

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll indítvány elutasítása mellett alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (Projekttörvény) 5. §-a az orosz fél alvállalkozói és a magyar fél alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László párhuzamos indokolást, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs különvéleményt csatoltak.

AB: mindenkit megillet a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga
2021. április 6. Szakma

AB: mindenkit megillet a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a polgári peres eljárások során a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga. A döntéshez Czine Ágnes csatolt különvéleményt.

Az öröklés általános szabályai – a Ptk. legfontosabb változtatásai
2021. március 30. Szakma

Az öröklés általános szabályai – a Ptk. legfontosabb változtatásai

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk befejező részében a nagykommentárnak az öröklés általános szabályairól szóló részletet olvashatják el.

Véleménynyilvánítás az emberi méltóság tükrében
2021. március 26. Szakma

Véleménynyilvánítás az emberi méltóság tükrében

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát az általa üzemeltetett internetes oldalon 2018. november 8-án megjelent „Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkében tett kijelentéseivel.

Fogadhatnak ügyfelet az ügyvédi irodák
2021. március 10. Szakma Koronavírus

Fogadhatnak ügyfelet az ügyvédi irodák

A lezárásokkal kapcsolatos Korm. rendelet nem fogalmazott egyértelműen, ezért számtalan kérdés érkezett a BÜK-höz arra vonatkozóan, hogy a jogszabályt úgy kell-e értelmezni, hogy az ügyvédi iroda munkatársai bejárhatnak, de ügyfelet nem fogadhatnak.

AB: nem sértette a közösség méltóságát a Nagy Harácsony címlap
2021. március 8. Szakma

AB: nem sértette a közösség méltóságát a Nagy Harácsony címlap

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria vallási közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogok megsértése tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, valamint Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.