Adatvédelmi jogsértés a hírműsorban
A NAIH 5.000.000,- Ft adatvédelmi bírságot szabott ki egy műsorszolgáltatóra, mert egy balesetről készült beszámolójában a balesetet elszenvedő kiskorú azonosítható volt.
Bejegyzések Alaptörvény címkével
A Kúria fenntartja, hogy csak indokolt esetben lehet előzetes döntéshozatalt kérni az EUB-tól
A Kúria kiemelte, hogy minden alapot nélkülöz azonban az a híresztelés, mely szerint az ügyben eljáró bíró ellen a Kúria fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az alkotmányjogi panasz és a tisztességes eljárás – 2. rész
Sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Másodikként „Az alkotmányjogi panasz és a tisztességes eljárás egyes kérdései” című fejezetéből olvashatnak egy kivonatot.
Az EUB ítélet Alaptörvénybe ütközését vizsgálja az AB
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalta az igazságügyi miniszter által egy uniós bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt.
A 10 éves Alaptörvény gazdasági és közpénzügyi jelentősége
Prof. Dr. Báger Gusztáv, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója nyitotta meg az Alaptörvény elfogadásának 10. évfordulója alkalmából az Állami Számvevőszék által rendezett online konferenciát.
Az AB 2021. 3. negyedévi ügyforgalma
Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén valamint az év végén. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2021 harmadik negyedévére vonatkozó alapvető adatokat.
Damoklész kardja már a spájzban van – láthatáron az Egységes Hatályú Európai Szabadalom és az Egységes Szabadalmi Bíróság
Új szabadalmi rendszer van születőben, amely elindulása esetén minden eddiginél mélyrehatóbb változásokat fog indukálni az európai szabadalmi színtéren.
AB: hiányos a köznevelési törvény garanciarendszere
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 2020. január 1-jével bevezetett, „a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik” rendelkezésének a bevezetésével egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék. A döntéshez Juhász Imre, Salamon László és Szalay Péter párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Miklós, Sulyok Tamás és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
A tisztességes eljárás elve a végrehajtási eljárásban
A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő sérelmet okozott a végrehajtó, amikor az érintett ügyben észszerű határidőn túl tett eleget a törvényben előírt beterjesztési kötelezettségének – állapította meg az ombudsman. Dr. Kozma Ákos a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság jövőbeni bekövetkezése lehetőségének a megelőzése érdekében felkérte a végrehajtót, fordítson kiemelt figyelmet azon ügyek bíróság elé terjesztésére, ahol a végrehajtást kérő nem tett eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének.
A tízéves alaptörvényt méltatták a Jogászgyűlésen
A Magyar Jogászgyűlés hitet tesz a jogállamiság mellett azzal, hogy jogállamot csak jogállami módon – az alaptörvény és a jogszabályok maradéktalan betartásával – lehet építeni – közölte Bánáti János, a Magyar Jogászgyűlés elnöke és Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke az MTI-hez szombaton eljuttatott közös közleményében.