Jogszabályfigyelő 2020 – 52. hét
Alábbi cikkünkben a 2020/283–290. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2020/283–290. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
A Kúria elvi és szakmai tevékenysége meghatározta a jogalkalmazás és a jogalkotás irányát is.
Rögzítette az Országgyűlés, hogy az anya nő, az apa férfi, és meghatározták a közpénz fogalmát, valamint újraszabályozták a különleges jogrend alkotmányban rögzített szabályait.
Lassan 9 éves pályafutása során kilencedik alkalommal készül az Országgyűlés módosítani az Alaptörvényt. November 10-én Varga Judit igazságügyi miniszter T/13647. törvényjavaslat számon a Parlament elé terjesztette az Alaptörvény kilencedik módosítását.
Alkotmánybíróság szerint a vizsgált jogszabályi rendelkezéseket érintően feltárt belső ellentmondás jogértelmezéssel feloldható.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdés második és harmadik mondata alaptörvény-ellenes, ezért azokat 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
A Kúria jogegységi határozatában megvizsgálta, hogy a régi és az új Pp. alapján első és másodfokon mely bíróságok járnak el a folyamatban lévő munkaügyi perekben.
Az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv közigazgatási tevékenységének felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság illetékességét (egyéb különös vagy kizárólagos illetékesség hiányában) a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye alapítja meg.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azzal, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján olyan jelölt is választható, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése értelmében a tisztséget megválasztása esetén nem töltheti be. A döntéshez különvéleményt csatoltak Salamon László és Schanda Balázs.
Termőföld kisajátítása esetén a kisajátítási eljárásban a haszonbérlőnek kártalanítás közvetlenül nem állapítható meg.