Az ingatlanvagyon hasznosíthatóságának vizsgálatát mellőző hatósági gyakorlat alkalmas arra, hogy a szociális ellátás igénybevételére kényszerülő rászorulókat hátrányos helyzetbe hozza, életkörülményeiket tovább nehezítse, végső soron pedig alapvető jogaik sérelmét idézze elő – állapította meg jelentésében az ombudsman.
Tájékoztatási kötelezettsége elmulasztásával a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonsággal, a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal és a petíciós joggal kapcsolatban visszásságot idézett elő a XIV. Kerületi Rendőrkapitányság, amikor – a védett elektronikus rendszeren keresztül – a bejelentő részére elmulasztotta a válaszadást – állapította meg jelentésében dr. Kozma Ákos.
A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozta, hogy az ügygazda végrehajtó mulasztása okán az egyébként szünetelő végrehajtási eljárásban a jogalap hiánya ellenére fennállt az ingófoglalás lehetősége – állapította meg jelentésében dr. Kozma Ákos.
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményét, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot, amennyiben egy helyi hulladékkezelési rendelet nem tartalmazza egyértelműen a számlázás jogalapját a volt zártkerti ingatlanok vonatkozásában.
A jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett az elhúzódó eljárás, amelynek során a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai nem tartották be az Általános közigazgatási rendtartásban (Ákr.-ben) előírt határidőt – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes. Dr. Kozma Ákos és dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet felkérte a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóját, hogy ismételten hívja fel a hatóság munkatársainak a figyelmét a közigazgatási hatósági eljárás garanciális alapelveinek megfelelő ügyintézésre, illetve az Ákr. 50. § szakasza által előírt ügyintézési határidők betartására.
Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja.
Lakossági hulladékégetések esetén bizonytalanság van a jogalkalmazás, különösen a közvetett és közvetlen bizonyítási eszközök alkalmazhatósága tekintetében – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Az Alkotmánybíróság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll nyomán több rendelkezést alkotmányellenesnek talált és megsemmisített. A döntéshez Dienes-Oehm Egon párhuzamos indokolást, míg Handó Tünde, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
Az ombudsman feltárta, hogy a NAV tévesen minősítette azonosíthatatlan személy által tett bejelentésnek az első és második közérdekű bejelentést.
Sérti a beteg döntési szabadságát, és ezzel az önrendelkezéshez való joggal összefüggő visszásságot valósít meg az az eljárás, amelynek során előzetesen, még a beavatkozás szükségességének konkrét felmerülte előtt beleegyező nyilatkozatot íratnak alá a szülő nővel a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a szóbeli tájékoztatás rövid kivonatának hiánya a dokumentációban, a beleegyező nyilatkozatok olvashatatlanságának ténye, valamint a zárójelentés hibás volta a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz. Dr. Kozma Ákos többek között felkérte az emberi erőforrások miniszterét, fontolja meg a megfelelő szakértők bevonásával az egységes, minőségi betegtájékoztatók kidolgozási folyamatának a megindítását.
