Bejegyzések a ‘Alkotmánybíróság’ címkével ellátva

AB: kivételes közszereplőnek minősülnek azok, akik hatással vannak az államélet alakulására

Önmagában annak a közlése és képi bemutatása, hogy az indítványozó egy szórakozóhelyen járt, nem jelenti a magánélethez való jog vagy az emberi méltóság aránytalan korlátozását.

Magyar ügyben értelmezett fontos dogmatikai kérdéseket az EUB

Amennyiben a bíróság visszavonhatja jogerős határozatát, úgy az uniós jog megsértésének megállapítása esetén az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve alapján ezt meg kell tennie.

AB: Tartós ápolás diszkriminatív elemekkel

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy diszkriminatív elemeket tartalmazott a tartós ápolás szabályozása, egyben az inkriminált részeket megsemmisítette.

AB: nem alaptörvény-ellenes a lakástakarékok átalakítása

Az Alkotmánybíróság elutasította a lakástakarékpénztárakról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes és Pokol Béla.

AB: A fegyőrök is fényképezhetők

Az Alkotmánybíróság döntése szerint a közhatalmat gyakorló személy nem hivatkozhat az emberi méltóság védelmére azért, mert egy médiatartalomban felismerhetővé válik.

Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. július 17.
Címkék: ,
Rovat:

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amelyben ellenzéki képviselők alkotmányellenességre hivatkozva a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény tavaly októberi, a pénztárak állami támogatásának megszüntetését tartalmazó módosításának semmisítését kérték.

AB: nem sérti az Alaptörvényt a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

Az AB értékelése szerint önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget.

AB: újra kell szabályozni a bűnügyi költség viselését

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) megismételt eljárásra irányadó szabályaiban nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően a bűnügyi költség viselését. A döntéshez Salamon László csatolt különvéleményt.