Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Makád Község Önkormányzata 11/2003. (X. 7.) számú rendelete mellékletének 6. pontja alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Salamon László.
A jogalkotó nem kötelezheti az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szervet a másodfokú eljárás lefolytatására, kivéve, ha az adott szerven belül működik erre hatáskörrel rendelkező külön fórum – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett döntésében.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben vagy más jogszabályban nem alakított ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekre, tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok megfelelő mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményszabályokat, amelyek a közoktatás során maradéktalanul biztosítják ezen gyermekek, tanulók védelmét. A döntéshez Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolását, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak a különböző eljárási törvények hatálya alá kerülése esetén fennálló védelmének eljárásrendjét. A döntéshez Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Schanda Balázs és Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Schanda Balázs, Stumpf István és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatával a hatékony bírói jogvédelem biztosítása érdekében megtiltotta a családtámogatási törvény egyik rendelkezésének alkalmazását.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztott azáltal, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. § (6) bekezdése alapján, helyi önkormányzat általi felmondással megszüntetett jogviszonyokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat. A döntéshez Juhász Imre és Hörcherné dr. Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.
Az OBH az ombudsmanhoz fordult, hogy az OBT működésének törvényességével kapcsolatban az alapvető jogok biztosa kérje az Alaptörvény értelmezését az Alkotmánybírósától.
Önkényesen megkülönböztette egy önkormányzat a mozgóbolti árusítást végző vállalkozókat azokkal szemben, akik árusítófülkét helyeztek el közterületen. Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetést az önkormányzat nem igazolhatja azzal, hogy más önkormányzatok is hasonló összegű díjat vezettek be. A közterület-használati díj nem arra való, hogy olyan helyi törekvésekhez használják fel, amelyek nem állnak összefüggésben a közterület-használat gazdasági értékével.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alakított ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményeket, amelyek a közoktatás során maradéktalanul biztosítják védelmüket. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. június 30. napjáig tegyen eleget.
