Szabályozható az alapjogot érintő kérdés rendeletben?
Az alapjogokkal való közvetett és távoli összefüggés esetén rendeleti szabályozás is megengedhető.
Bejegyzések Alkotmánybíróság címkével
AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz
Az Alkotmánybíróság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy a haszonbérleti szerződésnek a rendelkezés hatályba lépését követően történő közlése esetén kell a haszonbérleti szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni. Az Alkotmánybíróság ezen kívül a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítéletét is megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak.
AB: alaptörvény-ellenes az ügyészek nemzetbiztonsági ellenőrzésének szabályozása
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 71. § (4) bekezdése, a 72/B. § (8) bekezdése és a 72/D. § (13) és (14) bekezdései alaptörvény-ellenesek, ezért azokat 2019. március 31-i hatállyal megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.
Újraszabályozzák a vezető tisztségviselőkkel szemben a kényszertörlési eljárás során alkalmazott eltiltás intézményét
A Parlament előtt van az a törvénymódosítás (T/2936), ami új jogi kereteket ad a cégvezetőkkel szemben kényszertörlési eljárás során alkalmazott automatikus eltiltásnak. Az új szabályok megalkotására azért van szükség, mivel bírói kezdeményezések alapján az Alkotmánybíróság (AB) 16/2018. (X. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a cégvezetők automatikus eltiltását szabályozó, a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette. Az AB döntését részletesen bemutató írásunkban kiemeltük, hogy a hatályos szabályok szerint a vezető tisztségviselő eltiltásának két formája létezik jelenleg párhuzamosan: a büntetőjogban alkalmazott foglalkozástól eltiltás és a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható büntető jellegű, személy elleni szankció. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített cégtörvényi rendelkezés az eltiltást a cég kényszertörléséhez és ahhoz kapcsolta, hogy a kényszertörlési eljárás során a céggel szemben követelés bejelentésére került sor (és a cégnek nincs fellelhető vagyona). A kényszertörlés miatti eltiltással érintett személyi kört azok a vezető tisztségviselők alkották, akik a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, valamint az azt megelőző évben töltötték be ezt a tisztséget. Az eltiltás kizárta a…
AB: a strasbourgi Egyezménybe ütközik a rokkantsági nyugdíj szabályozása
Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg azáltal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 12. § (1) bekezdés a) pontját a törvény 33/A. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó esetekben oly módon rendelte alkalmazni, hogy ezzel egyidejűleg nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé teszik az ellátás összegének meghatározása során az ellátásra jogosultak élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapota javulásának mértéke, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított ellátás összege figyelembevételét. A döntéshez Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
AB: a cikk és az illusztráció tartalmi kapcsolata alapján nem sérül a képmáshoz való jog
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2016/4. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, valamint Salamon László, és Stumpf István különvéleményt csatoltak.
Kiállt a rokkantnyugdíjasok mellett Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság szerint állapotjavulás alatt nem egyszerűen a jogalkotó által bármikor megváltoztatható állapot százalékos változását, hanem az egyén élethelyzetét érdemben meghatározó tényleges fizikai állapot kedvező változását kell érteni.
AB: a közügyek vitája kapcsán szélesebbek a határok
Az Alkotmánybíróság friss határozatában hangsúlyozta: a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik. A szólásszabadság személyiségvédelmi határainak meghatározásakor az Alkotmánybíróság következetesen annak tulajdonít döntő jelentőséget, hogy közügyek vitájában megfogalmazott álláspont képezi-e a vizsgálat tárgyát.
AB: alkotmányellenes a zajterhelés aránytalan növelése
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet több pontja alaptörvény-ellenes, ezért azokat 2018. december hó 31. napjával megsemmisítette. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Szívós Mária és Varga Zs. András csatoltak különvéleményt.
Alkotmánybírósághoz fordult a bíró egy őrizetbe vett hajléktalan ügyében
A Kaposvári Járásbíróság az eljárást felfüggesztette és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását.