Bejegyzések a ‘Alkotmánybíróság’ címkével ellátva

AB: pontosabban kell szabályozni a védett tanú intézményét

Az AB hivatalból megvizsgálta, hogy a közigazgatási eljárásokban érvényesülő védett tanú szabályozás összhangban van-e az Alaptörvényből levezethető követelményekkel.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

AB: mulasztott az Országgyűlés a környezetvédelem közigazgatási átszervezése során

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményben rögzítette, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá, valamint felhívta az Országgyűlést arra, hogy írja elő azt, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tenniük a határozatuk rendelkező részében az általuk eldöntött ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária.

Néhány gyakorlati gondolat az élő végrendeletről

A cselekvőképes személyeknek jogi lehetőségük van, hogy esetleges cselekvőképtelenné válásuk esetére előre rendelkezzenek egészségügyi ellátásukra vonatkozóan, akár életmentő, életfenntartó beavatkozások visszautasításáról is.