AB: a bíróság hivatalból is elrendelhet bizonyítást
Alkotmánybíróság szerint a vizsgált jogszabályi rendelkezéseket érintően feltárt belső ellentmondás jogértelmezéssel feloldható.
Bejegyzések alkotmánybírósági határozatok címkével
AB: aránytalanul korlátozza a népszavazáshoz fűződő alapjogot a bírsággal való fenyegetés
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdés második és harmadik mondata alaptörvény-ellenes, ezért azokat 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.
AB: a védőnek is a terhelt tudomásszerzésétől számított egy hónap áll a rendelkezésére a perújítási indítvány benyújtására.
Az Alkotmánybíróság elutasította a 2017. év XC. törvény 639. § (3) bekezdése elleni bírói kezdeményezést, ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a védő a távollevő és az eljárás alatt külföldön tartózkodó terhelttel szemben lefolytatott eljárást követő perújítási indítványát attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amely napon a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást és Salamon László különvéleményt csatolt.
AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt. A döntéshez Salamon László fűzött különvéleményt.
AB: jogalkotói mulasztás terheli az Országgyűlést az e-cigaretta szabályozása körében
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezett a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjáról, így felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotói kötelezettségének eleget tegyen. A döntéshez Szabó Marcel csatolt párhuzamos indokolást.
AB: alaptörvény-ellenes a 2/2019. Büntető jogegységi határozat
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2019. június 25. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette, és elrendelte a 2/2019. Büntető jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Schanda Balázs, továbbá különvéleményt csatolt Dienes Ohm Egon, Pokol Béla és Varga Zs. András.
AB: nem alaptörvény-ellenes a Be. átmeneti szabálya
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.294/2018/11. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt az I. rendű terheltre kiterjedően megsemmisítette. Ugyanakkor a testület elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 869. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panaszt. A döntéshez különvéleményt csatoltak Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László és Szívós Mária.
AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. § (7) bekezdésének „E törvénynek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontjának alkalmazásakor az e törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett határozatokat akkor is figyelembe kell venni, ha a határozat a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg.” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András.
A közbeszerzések adatainak nyilvánossága
A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésének korlátozása nem lehet általános –azaz nem vonatkozhat a lezárt közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumára, adatára.
Az önkormányzatok működésének nyilvánossága
A közéletben való részvétel, illetve az azokkal kapcsolatos vélemény kialakítása és kinyilvánítása elképzelhetetlen lenne akkor, ha az érintett szervek eltitkolhatnák, vagy a saját belátásuk szerint tehetnék hozzáférhetővé a közérdekű adatokat.