Bejegyzések a ‘alkotmánybírósági határozatok’ címkével ellátva

AB: pontosabban kell szabályozni a védett tanú intézményét

Az AB hivatalból megvizsgálta, hogy a közigazgatási eljárásokban érvényesülő védett tanú szabályozás összhangban van-e az Alaptörvényből levezethető követelményekkel.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

AB: mulasztott az Országgyűlés a környezetvédelem közigazgatási átszervezése során

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményben rögzítette, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá, valamint felhívta az Országgyűlést arra, hogy írja elő azt, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tenniük a határozatuk rendelkező részében az általuk eldöntött ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária.

AB: a humanitárius célok kizárják a Btk. 353/A. § (1) bekezdésében foglalt tényállás alkalmazását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 353/A. § (1) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az nem terjedhet ki az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen, a tényállásban tiltott céllal összefüggésben nem álló magatartásokra.

AB: A jogszabályokat és az Alaptörvényt az EU-s joggal összhangban kell értelmezni

Az Alkotmánybíróság a Kormány kezdeményezésére értelmezte az Alaptörvény E) cikkét, és a XIV. cikk (4) bekezdését. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Stumpf István, Szívós Mária és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, ezen túlmenően Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Salamon László különvéleményt csatoltak.

AB: szabálysértés volt a szovjet emlékmű leöntése

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

AB: nem alkotmányellenes a plakáttörvény

Az Alkotmánybíróság a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tvtv.) 11/G. §-a és 15/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. A döntéshez Pokol Béla különvéleményt, Stumpf István pedig párhuzamos indokolást csatolt.

AB: új szabály nem fűzhet újabb joghátrányt a már jogerősen minősített magatartásokhoz

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütköző módon alkalmazta a Földforgalmi törvényt.