Bejegyzések a ‘alkotmánybírósági határozatok’ címkével ellátva

AB: ha egy cselekmény alapjog-gyakorlásnak minősül, kizárt annak társadalomra veszélyessége

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság nem értékelte megfelelően az indítványozók cselekményét, aránytalan módon korlátozta az véleménynyilvánításhoz való jogukat, és ezért a Szombathelyi Járásbíróság végzését megsemmisítette.

AB: alaptörvény-ellenes, ha a fellebbezést ugyanaz a fórum vizsgálja

Az állam intézményvédelmi kötelezettségével ellentétes, ha az állam által biztosított jogorvoslati fórum sem más szervnek, sem ugyanazon szerv magasabb fórumának nem minősíthető.

AB: méltányossági döntések esetében is szükséges a hatékony jogorvoslat

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2018. január 1. és 2018. december 31. között hatályos 44. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenes volt, ezért az a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.

AB: közjogilag érvényes a “rabszolgatörvény” és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény

Az Alkotmánybíróság a támadott törvények alaptörvény-ellenességének közjogi érvénytelenség okán történő megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasította.

AB: nem igazolható a hasonló tevékenységekre vonatkozó kétszázszoros díjfizetési különbség

A mozgóbolti árusításra vonatkozó díjat az önkormányzat hátrányosan állapította meg az árusító- és egyéb fülke elhelyezésére vonatkozó díjhoz képest, amellyel alapos ok nélkül diszkriminálta a mozgóbolti árusítást.

AB: minden gyermek számára alanyi jog a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás

Alaptörvény-ellenes, ha a sajátos nevelési igényű tanulók általános szabályoktól eltérő számonkérését akkor sem teszi lehetővé a jogalkotó, amikor az egyéni szempontok figyelembe vétele szakértői bizottság szerint is indokolható lenne.

AB: pontosabban kell szabályozni a védett tanú intézményét

Az AB hivatalból megvizsgálta, hogy a közigazgatási eljárásokban érvényesülő védett tanú szabályozás összhangban van-e az Alaptörvényből levezethető követelményekkel.

AB: elszámolási szabályokat kell alkotni a kéményseprők helyzetére

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kit. hiányosságánál fogva nem teremti meg a felmondással érintett kéményseprő-ipari szolgáltatók számára a felmondásból eredő,  a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

AB: mulasztott az Országgyűlés a környezetvédelem közigazgatási átszervezése során

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményben rögzítette, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá, valamint felhívta az Országgyűlést arra, hogy írja elő azt, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tenniük a határozatuk rendelkező részében az általuk eldöntött ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. A döntéshez különvéleményt csatolt Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Mária.