Bejegyzések alkotmányjogi panasz címkével

Németország: A szólásszabadság legyűri a becsületsértést
2021. január 13. Világjogász

Németország: A szólásszabadság legyűri a becsületsértést

A ’gúnyosan nevetgélő’ bíró és az ’intellektuálisan túlterhelt’ rendőr kijelentések nem becsületsértők. A trágár mocskolódás pedig tartalmilag összefügghet egy politikai vitával és így a szólásszabadság része – ítélkeztek az elmúlt években a német bíróságok.

Az elmúlt 9 évet összegezte a Kúria elnöke
2020. november 26. Napi

Az elmúlt 9 évet összegezte a Kúria elnöke

Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a Kúria elnöke tavalyi beszámolójának elfogadását. Dr. Darák Péter a testület 2020. november 24-i ülésén ismertette a Kúria 2019. évi tevékenységét a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében. A legfőbb bírói fórum vezetője felszólalása elején, az elmúlt kilenc évről is szólva, korábbi gondolatait felidézve kiemelte, „a Kúria elnökeként is szakmai vezetőnek tartom magam, aki szakmai célkitűzéseket fogalmaz meg, és ezek megvalósításához próbál biztosítani szervezeti és költségvetési feltételeket.” Hangsúlyozta, az elmúlt években a Kúria négy komoly problémakörrel szembesült: a valódi alkotmányjogi panasz kapcsán a bíróknak újfajta alapjogi szemléletet kellett ítéleteikben tükrözniük, az igazságtétel folyamatának lendületbe hozására volt szükség, rendezni kellett a közigazgatási bíráskodás rendszerét és megfelelően kellett reagálni a világjárvány okozta kihívásokra. Mind a négy terület kapcsán rendeződtek a vitás kérdések, a magyar igazságszolgáltatás komoly eredményeket tud felmutatni. Darák Péter elmondta, a visszajelzések éve volt a 2019-es esztendő. Az egyedi ügyekben és a jogegység biztosítása terén hozott döntések szerinte jól leképezik a jogi szakmai törekvéseket és bizonyítják, hogy a Kúria alkotmányos feladatát megfelelő színvonalon látja el. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV.…

AB: aránytalanul korlátozza a népszavazáshoz fűződő alapjogot a bírsággal való fenyegetés
2020. október 19. Szakma

AB: aránytalanul korlátozza a népszavazáshoz fűződő alapjogot a bírsággal való fenyegetés

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdés második és harmadik mondata alaptörvény-ellenes, ezért azokat 2021. június 30-i hatállyal megsemmisítette. A döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, valamint Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatoltak.

Transznemű menekültek névviselési joga
2020. augusztus 24. Napi

Transznemű menekültek névviselési joga

Az Iránban identitása miatt üldözött transzszexuális kérelmező 2015-ben Magyarországon menedékjogot kapott. Egy joghézagra hivatkozva azonban a hatóságok nem folytatták le az identitásának megfelelő név felvételére és a jogi nem megváltoztatására irányuló eljárást. Ezzel Magyarország megsértette a kérelmező magánélethez fűződő jogát. Az ügyben a Bíróság a hazai alkotmányjogi panaszt nem tekintette hatékony jogorvoslatnak.

A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül
2020. július 23. Világjogász

A vádlott becsületsértő kijelentése is fokozott védelemben részesül

A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
2020. február 24. Szakma

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt. A döntéshez Salamon László fűzött különvéleményt.