A különleges jogállású szervek
2020. január 1-jén hatályba lépett a különleges jogállású szervekről szóló 2019. évi CVII. törvény, amely közös elnevezésként vezeti be a különleges jogállású szerv kategóriát, megteremtve ezzel a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett a közigazgatási szervek harmadik típusát. A törvény az alábbi autonóm államigazgatási szerveket és az önálló szabályozó szerveket minősíti különleges jogállású szervnek: a) Köztársasági Elnöki Hivatal, b) Alkotmánybíróság Hivatala, c) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, d) Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, e) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, f) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, g) Gazdasági Versenyhivatal, h) Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, i) Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, j) Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, k) Egyenlő Bánásmód Hatóság, l) Közbeszerzési Hatóság, m) Nemzeti Választási Iroda és n) Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala. A törvény, utal rá az indokolás, tiszteletben tartja a különleges jogállású szerveknek a Kormány irányítási és szabályozási jogkörétől való függetlenségét. Figyelemmel arra, hogy a különleges jogállású szervek működését külön törvények szabályozzák, a törvény csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg. A különleges jogállású szervek a szervezeti struktúrájukat továbbra is maguk határozzák meg a saját törvényük adta kereteken belül, továbbá…