Bejegyzések Be. címkével


Rendbírság kiszabása kötelező védelem esetén
2020. február 26. Napi

Rendbírság kiszabása kötelező védelem esetén

A védő mulasztása az eljárás elhúzódását eredményezte. A rendbírság kiszabott összege a törvény szerinti minimumhoz közeli mértékű, ezért eltúlzottnak nem tekinthető, vagyis megfelelő szankciója a jelenléti kötelezettség elmulasztásának és elégséges intelem a jövőbeli eljárási kötelezettségek fokozott figyelemmel kísérésére.

Vagylagos illetékesség a magánvádas eljárásban
2020. január 24. Szakma

Vagylagos illetékesség a magánvádas eljárásban

Magánvádas eljárásban a rendőrkapitányságon tett feljelentést úgy kell tekinteni, mint ha azt az illetékes bíróságon terjesztették volna elő. A vádló döntési lehetőségét megalapozó vagylagos illetékesség esetén a nyomozó hatóságnak nincs hatásköre eldönteni a ténylegesen eljáró bíróság illetékességét. Vagylagos illetékesség esetén az illetékesség a vád - magánvádas eljárásban a feljelentés - benyújtásával rögzül. Magánvádas eljárásban 2018. július 1. napját követően is van lehetőség arra, hogy a magánvádló a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt emeljen vádat – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a sértett (egyik házastárs) 2012. július 5-én feljelentést tett a terhelt (másik házastárs) ellen a B rendőrkapitányságon testi sértés vétsége miatt. Az ügyben B és V Járásbíróságra között illetékességi vita alakult ki. A terhelt B területén lakik, a cselekményt V területén követték el. V Járásbíróság az illetékességgel kapcsolatos álláspontját arra alapította, hogy az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pótmagánvádló ott emel vádat [régi Be. 17. § (3) bekezdés], ezért B…

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták
2019. június 28. Szakma

Az ügynek a terhelt távollétében történő befejezése csak akkor perújítási ok, ha azt „távollétes” külön eljárásban hozták

Ami a tényállást illeti, a terhelt a 2011. június 20-án beadványában kérelmezte a további eljárás távollétében történő lefolytatását a Be. alapján. A tanács elnöke június 22-én telefonon tájékoztatta a terhelt védőjét, hogy a bíróság nem biztosítja a terhelt távolmaradásának lehetőségét, jelenléte a tárgyaláson kötelező. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson jegyzőkönyvbe vette, hogy a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg, valamint ismertette a kérelmet, de arról nem döntött, és így a távollétében hozott ítéletet. A terhelt nem vett részt a másodfokú nyilvános ülésen sem. Az ítélőtábla döntése ellen a terhelt védője perújítási indítvánnyal élt, amelyben sérelmezte, hogy a bíróságok a terhelt távollétében folytatták le az eljárást. Az első- és másodfokú eljárás Az ítélőtábla elutasította a védő perújítási indítványát, mivel alaptalannak tartotta azt. Álláspontja szerint a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja akkor teszi kötelezővé a perújítás elrendelését, ha a bíróságok az alapeljárást a távollévő terhelttel szembeni eljárás vagy a külföldön tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint folytatták le [Be. CI. vagy CII. Fejezet]. A Be. alapján távollévő terhelttel szemben vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye,…

A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen
2019. április 26. Szakma

A terhelt közvetett módon, a védője útján nem idézhető szabályszerűen

Ami a tényállást illeti, a járásbíróság bűnösnek mondta ki az I. r. terheltet társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében. A másodfokú bíróság 2018. február 9-én 2018. március 9-ére tanácsülést tűzött ki, amelyről írásban értesítette a terhelteket és a védőket is. Az I. r. terhelt meghatalmazott védője a 2018. február 23-án érkezett beadványában nyilvános ülés tartását kérte, így a másodfokú bíróság nyilvános ülést tűzött ki. A bíróság tisztviselője 2018. február 26-án a nyilvános ülésre telefonon keresztül, szóban idézte a védőket, melyről hivatalos feljegyzést készített. Az I. r. terhelt védője a szóbeli idézés során úgy nyilatkozott, hogy a határnapról tájékoztatja védencét azzal, hogy nem kötelező megjelennie. A másodfokú bíróság nyilvános ülésének megkezdése előtt az I. r. terhelt a törvényszék központjával telefonon közölte, hogy beteg lett és nem tud megjelenni a nyilvános ülésen. A védője kijelentette: védence a nyilvános ülésen jelen szeretne lenni és fel kíván szólalni saját érdekében. A tanács elnöke ezt követően megállapította, hogy a nyilvános ülés megtartásának akadálya nincs és az ügyben a másodfokú bíróság ügydöntő határozatot hozott. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és enyhítette a büntetést.   A…

Bemutatták az új büntetőeljárási kódexhez írt Kommentárt
2019. január 4. Napi

Bemutatták az új büntetőeljárási kódexhez írt Kommentárt

2018. december 18-án mutatták be a dr. Polt Péter legfőbb ügyész, főszerkesztő nevével fémjelzett két kötetes „Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” című kiadványt Budapesten. A Kommentárt kiadó Wolters Kluwer Hungary Kft. részéről Kézdi Katalin, a cég ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a büntetőeljárási törvényhez írt kommentár különös jelentőséggel bír a cég életében, hiszen a Wolters Kluwer által kiadott, a „Nagy Fekete” néven ismertté vált kommentárok között a büntetőeljárási kommentár volt az első, amit a cég jogelődje, a Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó jelentetett meg 1997-ben. Bár az elmúlt évek során számos szakmai kiadvány jelent meg a Wolters Kluwer gondozásában a büntetőeljárás-jog területén, de 2018 egy újabb mérföldkő, amely megmutatja, hogy a digitalizáció korában továbbra is nagy jelentősége van a könyveknek. Ennek ékes példája a frissen megjelent, új büntetőeljárási törvényhez készített szakmai kommentár, melyet prof. dr. habil. Polt Péter legfőbb ügyész, főszerkesztő és dr. Miskolczi Barna kabinetfőnök, mb. főosztályvezető ügyész és a Kommentár szerkesztőlektorának neve fémjelez és melynek megalkotásában a szakma legnagyobb nevei vettek részt. Polt Péter a kötet méltatását az 1896-os bűnvádi perrendtartás indokolásának felidézésével kezdte: „A gyakorlati jogéletnek egyik…

A felülvizsgálati eljárásokban már az új Be. előírásait kell alkalmazni
2019. január 4. Szakma

A felülvizsgálati eljárásokban már az új Be. előírásait kell alkalmazni

Ami a tényállást illeti, a törvényszék bűnösnek mondta ki a terheltet többek között számvitel rendje megsértésének vétségében, a másodfok azonban számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette a terhelt cselekményét.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A fellebbviteli főügyészség eljárási szabálysértésre hivatkozva felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Kifejtette, hogy a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró kell legyem. Miután a számvitel rendje megsértésének bűntette mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos Btk. szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, megítélése szerint az ügyben első fokon a tanács elnökeként kijelölt bírónak kellett volna eljárnia, akit a bíróság elnökének javaslatára az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöl ki. Mivel a törvényszék elnökének tájékoztatása szerint az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke nem rendelkezett az ügydöntő határozat meghozatalakor az Országos Bírósági Hivatal elnökének az ügyek elbírálására szóló kijelölésével, arra csak ezt követően került sor, ezért az ügyészég álláspontja szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság nem volt…

Külföldi büntetés elismerése
2018. szeptember 4. Szakma

Külföldi büntetés elismerése

Ha az alkalmazott külföldi jogcímet a magyar jog nem ismeri, akkor a tartalmának megfelelő, magyar büntetőjogi rendelkezéseket kell alkalmazni.