Bejegyzések bírósághoz fordulás joga címkével

A tisztességes eljáráshoz való jog – 1. rész
2021. november 17. Szakma

A tisztességes eljáráshoz való jog – 1. rész

Most induló sorozatunkban a Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, dr. Tóth J. Zoltán által szerkesztett A tisztességes eljáráshoz való jog című kötetből közlünk részleteket. Elsőként a „A tisztességes eljárás elvének érvényesülése a bíróság előtti polgári eljárásokban Magyarországon” című fejezetből olvashatnak egy kivonatot.

2021. augusztus 9. Világjogász Koronavírus

Egyre növekvő aktahegyek

A francia bíróságok reménytelenül túlterheltek. Az egymást érő reformok nem hoznak érdemi javulást. Kivívják viszont a bírók, ügyészek és az igazgatási dolgozók haragját. Vádjuk szerint bevonásuk nélkül, átgondolatlanul és elkészítetlenül fogadja el őket a kormány.

Jogellenesen menesztették a lengyel bírósági vezetőket
2021. június 30. Világjogász

Jogellenesen menesztették a lengyel bírósági vezetőket

Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom volt a tét. Mivel a kérelmezők hivatali idejének idő előtti megszűnését rendes bíróság, vagy más, bírói feladatokat ellátó szerv vizsgálta, az alperes állam megsértette a kérelmezők bírósághoz fordulási jogának lényegét – állapította meg az EJEB.

A keresetlevél visszautasításának bírósági gyakorlata-1.rész
2020. március 18. Szakma

A keresetlevél visszautasításának bírósági gyakorlata-1.rész

A keresetleveleket visszautasító, valamint a pert megszüntető végzések nagy többsége elsőfokon jogerőre emelkedett, mert az ügyek nagy részében a felperesek nem kezdeményeztek jogorvoslatot. A Kúria összefoglaló véleményéből kitűnik, hogy a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszéken mind abszolút számban, mind az érkezett ügyekhez viszonyítva magas volt a visszautasított keresetlevelek száma.

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg
2019. november 20. Világjogász

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg

Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását
2019. október 28. Szakma

AB: pontosítani kell a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozását

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.