Az elmúlt napokban több elemzés és találgatás jelent meg az úgynevezett választási bíráskodást érintő változásokról. Ezek a jogszabályokon alapuló tényleges helyzetnek nem felelnek meg, ezért a következtetések részleteikben és összességükben is megalapozatlanok.
A rendelet speciális szabályokat tartalmaz a döntéshozó szerv ülésére, határozathozatalára.
Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.
Alábbi cikkünkben a 2020/63–68. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
A korábbi tankönyvtörvény szerint tankönyvvé nyilvánított kiadványok tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítására az új tankönyvtörvény alapján nincs lehetőség.
Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kvk.II.37.706/2019/4. sorszámú végzését. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Schanda Balázs, és különvéleményt Hörcherné Marosi Ildikó.
Az EJEB egy török ügyben a magánélet védelméhez való jog és a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése miatt is elmarasztalta Törökországot.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2018. január 1. és 2018. december 31. között hatályos 44. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenes volt, ezért az a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.
A Kúria döntésében úgy foglalt állást, hogy téves az az álláspont, amely szerint a halál napjától számított egy éven belül van csak lehetőség az ideiglenes özvegyi nyugdíj iránti kérelem benyújtására
