Jogszabályfigyelő 2023 – 6. hét
Alábbi cikkünkben a 2023/19-21. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a legfrissebb joggyakorlati esetek közül válogattunk.
Bejegyzések birtokvédelem címkével
Kihez lehet fordulni, ha birtokvédelmi ügyben nem dönt a jegyző?
A jegyző birtokvédelmi eljárásának elmulasztása esetén nem alkalmazhatók a Kp. mulasztási perre vonatkozó rendelkezései, az eljárás lefolytatása nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe – a Kúria eseti döntése.
Magyarázat a szomszédjogokról – 1.
Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a jogos önhatalommal foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.
Ingatlanjog II. – Bizonyítás a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi eljárásban
Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog II. című könyvből. A Ptk. magánjogi sorozat kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból – kövesse sorozatunkat!
Bizonyítás a birtokvédelmi eljárásban
A jogállamiság és a tisztességes eljárás követelménye veszélyt szenvedhet, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesülését is veszélyeztetheti egy olyan jegyzői birtokvédelmi eljárás, amelyben egy problémára azért nincs jogi válasz, mert az eljárás eleve nem lehet sikeres pontos adatok szolgáltatása nélkül -állapította meg az ombudsman.
Jogos önhatalom gyakorlása tulajdonjog-fenntartás esetén?
Jellemzően az egyedi megrendelés alapján gyártásra kerülő, jelentősebb vételár ellenében megvásárolható termékek adásvétele esetén gyakran tapasztalhatjuk, hogy az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogának fenntartása révén kívánja biztosítani a vevő teljesítését. Az ilyen konstrukciót szabályozó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) az adásvétel meghiúsulása esetére az eladók a szerződési szabadság lehetőségén felbátorodva számos olyan jogosultságot biztosítanak saját maguk részére az átadott termék birtokának visszavételére, amelyek csupán látszólag tűnnek jogszerűnek, valójában már a tilos önhatalom kategóriájába sorolandók.
Zavaró zaj – zajvédelmi hatósági eljárás vagy birtokvédelem
Zajkibocsátási határérték megállapítására csak reprodukálható és mérhető zajforrások esetén van mód – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az önkormányzat jegyzője (elsőfokú hatóság) a helyi Sportcentrum vagyonkezelőjét zajvédelmi határérték betartására kötelezte. A határértéket nappal 50 dB-ben, éjjel pedig 40 dB-ben határozta meg. A határozat indokolása szerint a hatóság bejelentés alapján eljárva, de hivatalból rögzítette, hogy a Kft. elmulasztotta a határérték megállapítását kérni az ingatlanra. A vonatkozó 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint, ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi [11. § (3) bekezdés]. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes az elsőfokú határozatot megsemmisítette. Álláspontja szerint a szakértői bizonyítás, valamint zajmérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy az érintett telephely nem rendelkezik telepített környezeti zajforrással, berendezéssel, ezért a zajkibocsátásokra (labdajátékból származó zaj- és hang) annak nem reprodukálható jellege miatt a határértéket megállapítani nem lehet. Kiemelte továbbá, hogy az ilyen típusú szabadidős zajforrások vonatkozásában határértéket megállapítása fogalmilag nem lehetséges. A Sportcentrum…
A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria
Mindaddig, amíg a sérelmezett bejegyzés nem hatályosul – a felperes fellebbezését el nem bírálja a hatóság – a bejegyzett jog birtokosának nincsen törlési perrel orvosolható sérelme, ezért a keresetlevél benyújtása idő előtti.
Rossz szomszédság, török átok
Az OBH a birtokvédelemről készített interjút dr. Éles Róberttel, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírájával.
A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet
Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem járul hozzá az alperes lakásának funkcióváltásához és a közös használatú, illetve kizárólagos használatú helyiségek, épületberendezések, tartószerkezetek, különös tekintettel a falak, födémek és közművek műszaki állapotának megváltoztatásához. A felperes 2013. december 18-án birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, de mivel a jegyző hatáskörének hiányát állapította meg, a bírósághoz fordult. A kereset A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a társasház közös tulajdonában álló, de az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségeknek a felette elhelyezkedő lakással való egybekapcsolásával - a födém több ponton történő átfúrásával - birtokháborítást követett el. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a saját használatú pincehelyiségekben funkcióváltást hajtott…