Hatásköri összeütközés: birtokvédelem
A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2023/19-21. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a legfrissebb joggyakorlati esetek közül válogattunk.
A jegyző birtokvédelmi eljárásának elmulasztása esetén nem alkalmazhatók a Kp. mulasztási perre vonatkozó rendelkezései, az eljárás lefolytatása nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe – a Kúria eseti döntése.
Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a jogos önhatalommal foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.
Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog II. című könyvből. A Ptk. magánjogi sorozat kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból – kövesse sorozatunkat!
A jogállamiság és a tisztességes eljárás követelménye veszélyt szenvedhet, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesülését is veszélyeztetheti egy olyan jegyzői birtokvédelmi eljárás, amelyben egy problémára azért nincs jogi válasz, mert az eljárás eleve nem lehet sikeres pontos adatok szolgáltatása nélkül -állapította meg az ombudsman.
Jellemzően az egyedi megrendelés alapján gyártásra kerülő, jelentősebb vételár ellenében megvásárolható termékek adásvétele esetén gyakran tapasztalhatjuk, hogy az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjogának fenntartása révén kívánja biztosítani a vevő teljesítését. Az ilyen konstrukciót szabályozó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) az adásvétel meghiúsulása esetére az eladók a szerződési szabadság lehetőségén felbátorodva számos olyan jogosultságot biztosítanak saját maguk részére az átadott termék birtokának visszavételére, amelyek csupán látszólag tűnnek jogszerűnek, valójában már a tilos önhatalom kategóriájába sorolandók.
Zajkibocsátási határérték megállapítására csak reprodukálható és mérhető zajforrások esetén van mód – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az önkormányzat jegyzője (elsőfokú hatóság) a helyi Sportcentrum vagyonkezelőjét zajvédelmi határérték betartására kötelezte. A határértéket nappal 50 dB-ben, éjjel pedig 40 dB-ben határozta meg. A határozat indokolása szerint a hatóság bejelentés alapján eljárva, de hivatalból rögzítette, hogy a Kft. elmulasztotta a határérték megállapítását kérni az ingatlanra. A vonatkozó 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint, ha a környezetvédelmi hatóság olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi [11. § (3) bekezdés]. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes az elsőfokú határozatot megsemmisítette. Álláspontja szerint a szakértői bizonyítás, valamint zajmérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy az érintett telephely nem rendelkezik telepített környezeti zajforrással, berendezéssel, ezért a zajkibocsátásokra (labdajátékból származó zaj- és hang) annak nem reprodukálható jellege miatt a határértéket megállapítani nem lehet. Kiemelte továbbá, hogy az ilyen típusú szabadidős zajforrások vonatkozásában határértéket megállapítása fogalmilag nem lehetséges. A Sportcentrum…
Mindaddig, amíg a sérelmezett bejegyzés nem hatályosul – a felperes fellebbezését el nem bírálja a hatóság – a bejegyzett jog birtokosának nincsen törlési perrel orvosolható sérelme, ezért a keresetlevél benyújtása idő előtti.
Az OBH a birtokvédelemről készített interjút dr. Éles Róberttel, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírájával.