A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.
Amennyiben a törvény meghatározott büntetési nem alkalmazását főszabályként kötelezően előírja, de annak mellőzését meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, a büntetés csak akkor törvénysértő, ha a bíróság kifejezetten deklarálja, hogy azt más, a törvényben nem szereplő okból nem szabja ki. Ellenkező esetben a büntetés nem sért kötelező, nem a bíró mérlegelésére bízott anyagi jogi szabályt – a Kúria eseti döntése.
A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát – a Kúria eseti döntése.
Az igazságügyi salátatörvény számos törvényt módosít. Ezek többek között érintik az eljárási cselekményeken a nyelvhasználatot, a büntetés-végrehajtási kreditrendszert és a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozását is.
Nem lesz büntetendő a közügyek szabad megvitatása körében, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján elkövetett becsületsértés és rágalmazás.
Az igazgatási szünet elrendeléséről, az államfő által visszaküldött panasztörvényről, a családok ügyintézésnek könnyítéséről és a közműszolgáltatások egyszerűsítéséről is döntött az Országház kedden. Az Országgyűlés kedden úgy döndött: nem függeszti fel Novák Előd (Mi Hazánk) mentelmi jogát. A Ház ugyanilyen döntést hozott Hadházy Ákos független képviselő mentelmi jogáról is. A szabadságvesztés szabályairól, a választási törvény módosításáról és a köztársasági elnök hivatalának átnevezéséről is hoztak határozatot a képviselők. A minősített adatok védelméről szóló jogszabály, valamint a szövetkezeti törvény, a büntető törvénykönyv és a szakképzési törvény módosításáról is határoztak a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a személyes adattal való visszaélésről szóló 219. § és a közérdekű adattal való visszaélésről szóló 220. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Szomora Zsolt.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a kapcsolati erőszakról szóló 212/A. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Szomora Zsolt.
Módosul a kábítószer fogalma a Btk.-ban, az Országgyűlés két alaptörvény-ellenes mulasztását is pótolta, tisztázták a harmadfokú bíróság tényálláshoz kötöttségét és felülbírálati lehetőségeit.
A firkálással, felfestéssel (lefestés), szennyezéssel (leöntés) elkövetett felületmegváltoztatás, a vagyontárgy állapotának megváltoztatása is állagsérelem, így a dologrongálás fogalma alá tartozik, mert megváltoztatja az eredeti felület megjelenését, és az eredeti állapot helyreállítása csak anyagi ráfordítás árán lehetséges.
