Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szegények és elesettek megsegítése Nemzeti Hitvallásban foglalt kötelességének feltétlen érvényesülése alkotmányos követelménnyel biztosítandó.
Az OBH Dr. Ujvári Ákossal, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjével készített interjújából kiderül, mit is takar valójában a kényszergyógykezelés, milyen feltételek érvényesülése esetén rendelhető el, mi az eljárás menete, illetve megéri-e szimulálni a kóros elmeállapotot.
Dr. Sárközy Szabolccsal, a Kecskeméti Törvényszék Büntető kollégiumának vezetőjével, a Moneyval munkacsoport tagjával készült OBH interjút itt olvashatják.
Nem méltányolható okból származik az elkövető indulata, ha ismert előtte, hogy a sértett saját neméhez vonzódik, így költözik hozzá szívességi lakáshasználóként, a sértett erőszakot nélkülöző szexuális közeledéseit különböző módokon, akár kisebb erőszakot alkalmazva minden esetben elhárította, ennek ellenére a sértettől nem költözött el, holott akaratában, cselekvési szabadságában korlátozva semmilyen módon nem volt, majd a sértettel közös, rendszerinti nagymértékű italozást követően erősen ittas állapotban a váratlannak nem tekinthető, szokásos sértetti szexuális közeledés miatt puszta kézzel kitartóan bántalmazva agyonveri a sértettet.
A terhelt személy elleni erőszakos magatartása nem alkalmas annak megállapítására, hogy olyan – adott időben és körülmények között – kihívóan közösségellenes magatartás volt, amely a garázdaság bűncselekményét megvalósította.
Ha az alkalmazott külföldi jogcímet a magyar jog nem ismeri, akkor a tartalmának megfelelő, magyar büntetőjogi rendelkezéseket kell alkalmazni.
Alábbi cikkünkben a 2018/121–124. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény (Btkátm.) 3. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatoltak Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.
A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását célozza az a hétfőn benyújtott törvényjavaslat, mely a veronai buszbaleset nyomán a jogellenesen átalakított személyszállító jármű vezetésével összefüggésben állapít meg szankciókat. A Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő által benyújtott javaslat e mellett a hivatalos személyek zaklatására vonatkozó Btk.-rendelkezések megalkotását is kezdeményezi.
A terhelt azzal a magatartásával, hogy az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis átutalási megbízást szolgáltatott, nem a magánokirat-hamisítás vétsége bűncselekményét valósította meg. Az ilyen cselekmény a hamis tanúzás megállapítására lenne alkalmas. Ugyanakkor a hamis okirat szolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt a büntetőügy terheltje nem büntethető – a Kúria eseti döntése.
