Bejegyzések büntetőjog címkével

Tanú sem kell a holográf végrendelethez
2020. március 16. Napi

Tanú sem kell a holográf végrendelethez

Mi szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen egy írásbeli végrendelet? Főszabályként megállapíthatónak kell lennie, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Az érvényességi kritériumok azonban a különböző végrendelkezési formáknál eltérőek lehetnek. Különbség van például a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet esetén. Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, akiknek az együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha az az örökhagyó azt már aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében kell azt a magáénak elismernie. Mindkét esetben elmondható, hogy egyértelműen ki kell derülnie a végrendeletből, ha azt valaki tanúként írta alá.  Ez azért is lényeges, mert számos olyan ügyben, ahol a végrendelet érvényessége vitatott, nem mindegy például, hogy az ügyvéd, aki szerkeszti a végrendeletet, csak okiratszerkesztői minőségben szerepel, vagy tanúként is.  Az okiratszerkesztő ügyvéd ugyanis lehet tanú is, nincs kizáró ok. Sok szó esett a végrendelet aláírásáról, mi a helyzet, ha…

Bővült a kuruzslás tényállása
2020. március 2. Szakma

Bővült a kuruzslás tényállása

Évezredekre visszanyúló története miatt a kuruzslás a világ egyik legősibb bűncselekménye. Gyakorisága az idők folyamán mit sem csökkent, hiszen az egészségért való küzdelem egyidős az emberiséggel. Bár a módszerek fejlődnek, az változatlan, hogy az áldozatok villámgyors gyógyulásban vagy valamilyen pozitív esztétikai változásban reménykednek, az elkövetők pedig vonzó csodával kecsegtetik őket. Milyen büntetésre számíthatnak a terheltek és mekkora károkat tudnak okozni – erről dr. Fülöp Ágnes Katalint, a Fővárosi Ítélőtábla büntető ügyszakos bíráját kérdezte az OBH Jogos a kérdés rovatában.

Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot
2020. február 25. Szakma

Elzárás is lehet a vége, ha valaki nem fizeti meg a bírságot

A szabálysértési eljárásról legtöbbeknek a közlekedési szabályok megsértése jut eszébe, azonban szabálysértés sok más módon is elkövethető. Melyek a tipikus szabálysértések, hogy juthat el valaki egy egyszerű bírságtól az elzárásig és miként érinti ez a gyermekeket és a fiatalkorúakat? Az OBH dr. Fekecs Beátát, a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyes igazgatási feladatok ellátásával megbízott bíráját kérdezte a témában.

Törökországnak helyre kell állítania a jogállamot
2020. február 20. Napi

Törökországnak helyre kell állítania a jogállamot

Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, közzétett jelentésben felszólította a török ​​hatóságokat az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, az emberi jogokat védő civilek, ügyvédek és újságírók közigazgatási és bírósági intézkedések általi üldözésének és elhallgattatásának azonnali befejezésére.

A jogos védelem bírósági gyakorlata
2020. január 31. Napi

A jogos védelem bírósági gyakorlata

Saját vagy családtagjaink élete olyan érték, amit minden áron meg szeretnénk védeni. De jogszerűen milyen eszközöket alkalmazhatunk, hogy megelőzzünk egy jogtalan támadást és meddig mehetünk el védekezésünk során a támadóval szemben?  A Kúrián joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja a jogos védelem gyakorlati kérdéseit, a szakértői grémium a napokban összesíti a vizsgálat eredményeit. A Jogkérdés e heti riportjában az OBH dr. Kónya Istvánnal, a Kúria elnökhelyettesével beszélgetett a jogos védelemről.

Az objektív felelősség nem ismer határokat
2020. január 6. Világjogász

Az objektív felelősség nem ismer határokat

Az EUB döntése szerint a jogorvoslat, ill. a fikció megdöntésének lehetőségével kellő mértékben érvényesülnek a büntetőjog alkotmányos elvei, így az objektív felelősség elve összhangban áll az Európai Alapjogi Chartával, ezért az azon alapuló határozatokat végre kell hajtani.

További 1956 utáni megtorló ítéletek törvényi semmisségét igazolta a Kúria
2019. október 23. Napi

További 1956 utáni megtorló ítéletek törvényi semmisségét igazolta a Kúria

A Kúria a Nagy Imre és társai ügyében hozott végzésében (Bs.III.1344/2016/10.) kimondta: „Az igazolásokkal a Kúria a múlttal szembenéző, önvizsgálatot tartó utókor tiszteletét fejezi ki a hősök iránt, a jövő bírói nemzedékének pedig azt üzeni, hogy hivatásával mindenkor az igazságszolgáltatást teljesítse, s abból ne engedjen. Eljárásában csak a törvényt alkalmazza, s az igazságot keresse. Hivatástudatában a politika, a jogtól távolodó eszmék vagy sikert, feltűnést ígérő divatok ne befolyásolják, de azt se feledjék, hogy Európán belül hol a helyük és melyik nemzet bírái.”

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2019. október 18. A jövő jogásza

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.