Bejegyzések a ‘cselekvőképesség korlátozása’ címkével ellátva

Tanú sem kell a holográf végrendelethez

Mi szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen egy írásbeli végrendelet? Főszabályként megállapíthatónak kell lennie, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Az érvényességi kritériumok azonban a különböző végrendelkezési formáknál eltérőek lehetnek. Különbség van például a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet esetén. Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, akiknek az együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha az az örökhagyó azt már aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében kell azt a magáénak elismernie. Mindkét esetben elmondható, hogy egyértelműen ki kell derülnie a végrendeletből, ha azt valaki tanúként írta alá.  Ez azért is lényeges, mert számos olyan ügyben, ahol a végrendelet érvényessége vitatott, nem mindegy például, hogy az ügyvéd, aki szerkeszti a végrendeletet, csak okiratszerkesztői minőségben szerepel, vagy tanúként is.  Az okiratszerkesztő ügyvéd ugyanis lehet tanú is, nincs kizáró ok. Sok szó esett a végrendelet aláírásáról, mi a helyzet, ha…

Cselekvőképességet érintő döntés csak gondos mérlegelés útján hozható meg

Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.