Bejegyzések cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés címkével


Tanú sem kell a holográf végrendelethez
2020. március 16. Napi

Tanú sem kell a holográf végrendelethez

Mi szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen egy írásbeli végrendelet? Főszabályként megállapíthatónak kell lennie, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia. Az érvényességi kritériumok azonban a különböző végrendelkezési formáknál eltérőek lehetnek. Különbség van például a sajátkezűleg írt és a más által írt végrendelet esetén. Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó sajátkezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, akiknek az együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha az az örökhagyó azt már aláírta, akkor a két tanú együttes jelenlétében kell azt a magáénak elismernie. Mindkét esetben elmondható, hogy egyértelműen ki kell derülnie a végrendeletből, ha azt valaki tanúként írta alá.  Ez azért is lényeges, mert számos olyan ügyben, ahol a végrendelet érvényessége vitatott, nem mindegy például, hogy az ügyvéd, aki szerkeszti a végrendeletet, csak okiratszerkesztői minőségben szerepel, vagy tanúként is.  Az okiratszerkesztő ügyvéd ugyanis lehet tanú is, nincs kizáró ok. Sok szó esett a végrendelet aláírásáról, mi a helyzet, ha…

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén
2019. március 14. Szakma

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén

Ami a tényállást illeti, a 49 éves felperest a bíróság 1994-ben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, majd ezt 2005-ben, 2011-ben és 2013-ban általános jelleggel fenntartotta. A felperes havonta rokkantsági nyugdíjban, árvaellátásban és családi pótlékban részesül. Megtakarításai nincsenek, ellenben személyi kölcsönből, folyószámlahitelből és hitelkártyán tartozása keletkezett, utóbbi miatt végrehajtási eljárás is indult vele szemben. Rokkantsági ellátásának egy része letiltás alatt állt, a fennmaradó összeget a folyósító szerv 50-50%-os megosztásban a felperes és a gondnoka kezéhez utalja. A felperes gondnoka segítségével megállapodást kötött a pénzintézettel, így a tartozások egy részét elengedték, míg a további tartozás megfizetésére részletfizetést engedélyeztek. A tartozások teljesítését a hivatásos gondnok intézte a hozzá folyósított jövedelemrészből. A felperes a gondnokság alá helyezésének megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy jövedelme beosztására, ügyei intézésére önállóan is képes. Az alperes viszontkeresetében a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének fenntartását kérte a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelme 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; a bírósági, hatósági eljárások kezdeményezése; az ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; a tartózkodási hely meghatározása; az örökösödési…