Bejegyzések csődeljárás címkével


Ajánlati biztosíték a felszámolási eljárásban
2020. február 6. Cégvilág

Ajánlati biztosíték a felszámolási eljárásban

A felszámolási eljárás során a felszámoló nyilvánosan, jellemzően pályázat – esetleg árverés – útján értékesíti az adós vagyontárgyait. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásáról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) kötelezően előírja, hogy a nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell többek között az ajánlati biztosítékot is. A közelmúltban kúriai döntés született a témában, így érdemes egy kis figyelmet szentelni e jogintézménynek, illetve az ajánlati biztosíték elszámolásának.

2019. szeptember 5. Napi

Varga Judit megdicsérte az OBH-t

A magyar igazságszolgáltatás több mutatóban is Európa élvonalához tartozik – nyilatkozta a Figyelőnek Varga Judit. Az igazságügyi miniszter a készülő csődeljárási kódexről is beszélt.

A csődeljárás hasznáról közérthetően
2019. július 25. Cégvilág

A csődeljárás hasznáról közérthetően

Fizetésképtelenség alatt azt a helyzetet értjük, amikor egy adós cég nem képes megfizetni lejárt tartozását a hitelezőjének. A fizetésképtelenségi eljárás fogalma alá tartozik a felszámolási eljárás mellett a csődeljárás is. Ezen két eljárást gyakran összekeverik, ám lényeges különbség van aközött, hogy egy cég felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt áll.

2019. július 15. Napi

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset benyújtásának határideje
2018. augusztus 24. Szakma

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset benyújtásának határideje

Ami a tényállást illeti, az alperes a társaság alapításától felszámolása 2012. január 27-i elrendeléséig önálló képviseletre jogosult ügyvezetője volt az adósnak, ami többször is kölcsönt nyújtott tagjainak. A felperesnek 2010. július 29-e és 2010. november 29-e között vált esedékessé követelése az adóssal szemben, azonban ebben az időben a tartozás kiegyenlítésére megfelelő likvid vagyon nem állt rendelkezésre. A felperes felszámolási eljárást indított az alperessel szemben, amit a bíróság jogerős végzésével, 2012. január 27-i kezdő időponttal rendelt el. A felszámolási eljárásban a felperes érvényesítette követelését. Az eljárást a bíróság 2014. április 3-án befejezetté nyilvánította, rendelkezett az adós megszüntetéséről és törléséről a cégjegyzékből, egyúttal az adósnak a felszámolási eljárás befejezésekor meglévő vagyona felosztásáról. A végzés 2014. április 26-án jogerőre emelkedett, az adós elleni felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat pedig 2015. január 15-én került közzétételre a Cégközlönyben. A felperes 2014. június 26-án benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes az adós vezető tisztségviselőjeként a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, ezáltal az adós vagyona 44 176 000 Ft-tal csökkent, illetve a hitelezők követelésének…