Bejelentkezés Hírlevél

Bejegyzések csődtörvény címkével

2020. február 4. Cégvilág

Mit tehetünk, ha az adós cég nem fizet?

Minden hitelező rémálma, hogy gazdasági társaság adósa egyszerűen eltűnik, megszűnik, tartozása teljes vagy részleges hátrahagyása mellett. Ilyenkor sem kell azonban végleg búcsút mondani a követelésünknek. Ugyan sokan gondolnánk, hogy a társaság, mint elkülönült entitás tartozásaiért csak a társaság tartozik helytállással, azonban a jogalkotó egy igen szűk körben lehetőséget biztosít arra, hogy a társaság vezetői felelőssége, és helytállási kötelezettsége is megállapítható legyen. E témával kapcsolatos Q and A- val segít Nedeczky Katalin,  Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje.

Fiduciárius biztosítékok értelmezési vitával
2019. június 20. Szakma

Fiduciárius biztosítékok értelmezési vitával

Fiduciárius biztosítékok és egyéb „nyalánkságok” a csőd- és a felszámolási eljárásokban – avagy: a jogirodalomban egyelőre vita van arról, pontosan milyen fiduciárius biztosítékokra vonatkoznak a Cstv. rendelkezései.

2019. június 13. Szakma

A csődjog – fizetésképtelenségi jog

A csődtörvény egyes rendelkezéseinek megértéséhez ismerni kell, milyen hazai fizetésképtelenségi és jogutód nélküli, megszűnéssel kapcsolatos eljárások léteznek, s hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban
2019. május 10. Szakma

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban

Ami a tényállást illeti, a felperes pályázatot nyújtott be az új felszámolói névjegyzékbe való felvétele iránt, de mivel pályázata a 169. rangsorhelyet érte el, az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be. A 2014. február 15-ig hatályos felszámolói névjegyzékből valamennyi felszámoló szervezet törlésre került, a törlés időpontja pedig megegyezett az új névjegyzék felállításának időpontjával. A folyamatban lévő eljárásokban nem kerültek felmentésre azok a vagyonfelügyelők és felszámolók, amelyek a pályázati keretszám miatt az új névjegyzékbe már nem nyertek felvételt. Ezen gazdálkodó szervezetekről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet ugyanolyan adattartalommal, mint a névjegyzékbe felvett felszámolókról és ellátja a szakmai beszámoltatásukkal, hatósági ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Az alperes a 2016. február 29-án törölte a felperest a folyamatban lévő ügyekben még eljáró felszámoló szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartásból, mivel két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt csődeljárásban, felszámolási eljárásban, vagy helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában eljáró bíróság jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Mindezek alapján a felperest az eljáró bíróság felmentette a folyamatban lévő eljárásokból. A felperes vitatta a vele szemben 2015. november 14. napja óta két éven belül legalább háromszor történő pénzbírság…

A GDPR szabályaihoz igazítják az ágazati törvényeket
2019. február 20. Szakma

A GDPR szabályaihoz igazítják az ágazati törvényeket

A 2016-ban elfogadott, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) már eddig is nagy volumenű megfelelést követelt meg mind a magyar jogalkotótól, mind pedig az adatkezelési jogviszony alanyaitól. A vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezések 2018 májusától léptek hatályba, és a magyar jogi hagyományok miatt (az általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket hagyományosan egy normában szabályozzák, az ágazati törvények pedig ezen általános szabályokhoz kapcsolódnak) a változtatások eddig elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Infotv.) érintették.    A Parlament elé terjesztett törvényjavaslat célja a szükséges ágazati törvényeket érintő módosítások megalkotása, mivel az Infotv.-ben foglalt általános szabályok mellett számos, a személyes adatok kezelését szabályozó ágazati norma alkalmazandó, amelyek az általános szabályokat kiegészítve, vagy azoktól eltérést előírva érvényesülnek. A Javaslat 163 §-ban összesen 86 törvény módosítását irányozza elő, ezek közül most csak néhány fontos változtatást emelünk ki.   A csődtörvény és az elektronikus értékesítési rendszer A csődtörvény [1991. évi XLIX. törvény] vonatkozásában…

Megtévesztő lehet a csődtörvényi céltartalék fogalma
2018. október 5. Szakma

Megtévesztő lehet a csődtörvényi céltartalék fogalma

Ami a tényállást illeti, az adós felszámolását az adóhatóság hitelező kezdeményezte. Felszámolást elrendelő jogerős döntésében a bíróság az adóst arra kötelezte, hogy a hitelezőnek 80 000 Ft eljárási illetéket és 25 000 Ft közzétételi költségtérítést fizessen meg. A vezető tisztségviselő 120 000 Ft-ot adott át a felszámoló részére, melyből 100 000 Ft volt a céltartalék, 20 000 Ft pedig a pénzkészlet. A felszámoló ebből a 20 000 Ft-ot eljárási illetékként megfizette, a fennmaradó összeget irattározási, posta és adminisztrációs költsége kifizetésére fordította. A csődtörvény szabályai szerint [26. § (5) bekezdés] az adós a felszámolást elrendelő elsőfokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig köteles céltartalékot képezni a határozat meghozataláig felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai megfizetésére, az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjakkal, valamint a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos legszükségesebb kiadások fedezetére. A hitelező szerint bár ez a rendelkezés nem tartalmaz kizárólagos felsorolást arra, hogy mely költségek élveznek elsőbbséget, de úgy vélte a csődtörvény szabályai szerint a felszámolási költségeket esedékességük sorrendjében kell kiegyenlíteni. Mivel a felszámolás kezdeményezésének a költségei a…