A „korlátozott precedensrendszer” ügyvédi szemmel
A jelen tanulmány a „korlátozott precedensrendszer” egyes kérdéseit elemzi a polgári jog területén. Az itt képviselt álláspont szerint a Kúria közzétett határozataiban foglalt jogértelmezésnek kötelező ereje ugyan nincs, viszont számos eljárásjogi jogintézmény áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a peres fél az ilyen jogértelmezéstől történő indokolatlan eltérést vitassa. A Kúria közzétett határozatainak ilyen értelemben vett precedenshatása van, ettől még azonban a magyar jog nem lett precedensjog. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben történő indokolatlan eltérésnek különböző eljárásjogi következményei lehetnek (felülvizsgálat, jogegységi panasz, jogegységi eljárás). A magyar jogban a jogkérdés mindig jogértelmezési kérdést jelent, tehát a jogi norma tartalmának kifejtését, konkretizálását. Az eltérés indokoltsága attól függ, hogy a jogszabálynak a Kúria közzétett határozatából megismerhető értelmezése a helyes, avagy a későbbi határozat ettől eltérő jogértelmezése. A Kúria közzétett határozatainak a hatályos eljárásjogi szabályok alapján kiemelkedő, központi szerepe van a joggyakorlat egységesítésében, azonban a bírói gyakorlat a jövőben sem szűkíthető le kizárólag a Kúria közzétett határozataira: más bírói ítéleteknek és iránymutatásoknak is lehet szerepe az egységes joggyakorlat kialakításában és a jogfejlesztésben.