
A társasházi határozat elleni perindításra jogosultak köre
A cikk a társasház határozata elleni per megindítására jogosultakat mutatja be a bírói gyakorlat tükrében.
A cikk a társasház határozata elleni per megindítására jogosultakat mutatja be a bírói gyakorlat tükrében.
Az új Ptk. változatlan feltételekkel továbbra is lehetőséget biztosít a jogszabály által előírt és visszaélés-szerűen megtagadott jognyilatkozat bírósági ítélettel való pótlására.
A birtoklásra jogosult számára a jogalap nélküli birtoklás szabályai a dolog kiadása iránti igényt biztosítanak minden olyan esetben, amikor más személy a dolgot erre jogosító jogcím hiányában tartja magánál.
A – már nem is annyira új – Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget.
Előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halála előtt olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen, vagy ehhez fogható segítséget.
A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért elsőként azt érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen közvetlen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől.
Az osztályrabocsátás csak a közösen öröklő leszármazók lehetőleg egyenlő részesedését kívánja biztosítani az örökhagyó vagyonából, ezért osztályrabocsátási kötelezettség a házastársat nem, csak a leszármazókat terheli, éspedig őket is kizárólag egymással szemben.
A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.
A már – nem is annyira új – Ptk. a szerződésszegés általános szabályai között a közbenső szerződésszegésről is külön rendelkezik a 6:150 §-ban.
A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény viszonylag keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a magyar állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.