A bűnügyi vagyont érintő felszámolás új szabályai
Az alábbi cikk a az idén január elsejével módosított csődtörvény 49/D. §-a szerinti, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések kérdéskörét elemzi.
Az alábbi cikk a az idén január elsejével módosított csődtörvény 49/D. §-a szerinti, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések kérdéskörét elemzi.
A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át.
Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.
Az Országgyűlés a genfi váltójogi egyezmény szabályait kiegészítő magyar specifikus rendelkezésekkel együtt alkotta meg a váltójog egységes rendszerét, melyet a 2017. évi CLXXXV. törvény tartalmaz.
Az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény újításaira és a Pp. hatálybalépését követő tapasztalatokra figyelemmel szükségessé vált a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény felülvizsgálata, melynek eredményeként a Kúria elfogadta a 1/2021. (VII. 12.) PK véleményt a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről.
Döntött a Kúria: a végrehajtási lap visszavonására, illetőleg a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen van helye fellebbezésnek.
A törvényi szabályozás, felügyeleti engedély mind azt szolgálják, hogy a széfszolgáltatást igénybe vevőknek a vállalkozás átlátható, biztonságos szolgáltatást nyújtson, ám egyszerű definíciója ellenére számos fogyasztói vita alakulhat ki.
A hitelintézeti törvény úgy szabályozta a banktitok körébe tartozó adatokat, hogy az minél szélesebb körben lefedje a bankok, pénzügyi szolgáltatók által kezelt adatokat.
Általánosságban elmondható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás a szakirodalom szerint a tartalom tekintetében, de még elnevezését illetően is talán az egyik legvitatottabb cégeljárás.
A devizahiteles pereknek komoly bírói gyakorlata alakult ki az elmúlt évek során. Az egyes ügyekben az 6/2013. PJE határozatot szokás meghivatkozni, hiszen ez volt az a jogegységi határozat, amiben a Kúria Polgári Kollégiuma elsőként vizsgálta a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben felmerült egyes elvi kérdéseket. A PJE megállapításai alapvetően a fogyasztókkal kötött devizaalapú hitelszerződések egyes rendelkezéseinek megítéléséhez adnak iránymutatást.