Külföldi vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseletei
Alábbiakban a külföldi cégek magyarországi kereskedelmi képviseletei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének alapvető szabályait mutatjuk be.
Bejegyzések ECOVIS címkével
Az önkéntesen vállalt jótállás
A Ptk. fogyasztói szerződésekre vonatkozó előírásai közül valószínűleg az egyik leggyakrabban eltévesztett és helytelenül alkalmazott területe a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályegyüttese.
Álképviselet vagy okirathamisítás?
A Ptk. 6:14. § alapján az a személy, aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, álképviselőnek minősül, és nyilatkozata csak a képviselt jóváhagyásával vált ki a képviseltet érintő joghatást.
Üzemi tanács és munkavállalói részvétel
Noha az üzemi tanácsok kialakulása és annak szerepe a magyar munka- és cégjogban nem új keletű jogintézmény, vállalatirányítási témakörben sok esetben merül fel kérdés az üzemi tanács működésével, szerepével összefüggésben.
A Pénzügyi Békéltető Testület jogorvoslati eljárása
Ebben a cikkünkben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását jogorvoslati szempontból mutatjuk be, és azt is megvizsgáljuk, kötelező-e egyáltalán egy magyarországi banknak alávetnie magát a testület által hozott döntéseknek.
A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei
Az 1997. évi CXXXII. törvény rögzíti azokat az általános feltételeket és szabályokat, melyek a külföldiek cégek magyarországi fióktelepei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének folyamatait rendezik.
A jogszavatosság szabályozása a Ptk.-ban
A Ptk. a jogszavatosságot az adásvételi szerződésből kiemelve, a hibás teljesítés általános előírásai között szabályozza. Ennek oka, hogy a jogszavatosság szabályai nemcsak a tulajdonjog, hanem bármely jogosultság átruházása esetén alkalmazandók.
Keresetlevél benyújtási szabályai közigazgatási perekben
Az elektronikus perekre történő átállás jelentős próbatétel elé állította a jogásztársadalmat, úgy a bíróságokat, mint a jogi képviseletet ellátó ügyvédeket, ügyvédi irodákat.
Mi is az az EUID-azonosító?
Az EUID szó a cégek egyedi európai azonosítója kifejezés rövidítése, amely kifejezés forrása az Európai Uniónak a kereskedelmi nyilvántartások, cégjegyzékek összekapcsolásáról szóló 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelve (Business Registers Interconnection System rövidítésének megfelelően: „BRIS-irányelv”). A BRIS-irányelv határozott arról, hogy a tagállamoknak ki kell alakítaniuk az egymás cégnyilvántartásai közötti szabad átjárhatóságot.
Az átalakulás tiltott és kötelező esetei
Alábbi cikkükben a szerzők az átalakulásra vonatkozó Ptk.-rendelkezéseket igyekeznek összegyűjteni és röviden bemutatni, különös tekintettel az átalakulás tiltott és kötelező eseteire.