A Kúria nemrégiben közzétett döntésében (BH2019.182.) megállapította egy életbiztosítással összefüggő reklám kapcsán, hogy megtévesztő és jogsértő az a kereskedelmi kommunikáció, amely azt sugallja: napi 100 forint befizetésével akár 3,5 millió forintos biztosítási összeg is elérhető és ezzel érdemi segítséget nyújt a temetési és egyéb kiadások kifizetésére – annak ellenére, hogy ezt a konstrukció kizárja.
Fizetésképtelenség alatt azt a helyzetet értjük, amikor egy adós cég nem képes megfizetni lejárt tartozását a hitelezőjének. A fizetésképtelenségi eljárás fogalma alá tartozik a felszámolási eljárás mellett a csődeljárás is. Ezen két eljárást gyakran összekeverik, ám lényeges különbség van aközött, hogy egy cég felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt áll.
Az érintett médium elleni sajtó-helyreigazítási pernek szigorú előfeltétele a sajtószerv előtti előzetes eljárás, ellenkező esetben a bíróság a keresetlevelet visszautasítja. Sőt magának a perindításnak is szigorú határideje van.
Több cikkünkben foglalkoztunk már a vállalatfelvásárlásokkal, és külön az egyesülésekkel is, most pedig az összefonódást megelőző átvilágítások kapcsán felmerülő versenyjogi aggályokat ismertetjük.
Az EU által 2012. július 4-én elfogadott új szabályozása megkönnyíti és leegyszerűsíti a polgárok számára a több országra kiterjedő öröklésjogi ügyintézést.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a jogi képviseletet a törvényszék előtt peres eljárásban kivétel nélkül kötelezővé tette, ezáltal szükségtelenné vált az ítélőtábla előtti eljárásra a kötelező jogi képviselet külön szabályozása.
Bár a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással minden autótulajdonos találkozik, sokan még sincsenek tisztában annak részletszabályaival. Pedig sokszor igen nehéz megállapítani, hogy mikor térít a biztosító, és mikor nem. Jelen cikkben is egy olyan esetet ismertetünk, ahol elsőre nem lehet egyértelműen eldönteni a felelősség kérdéskörét.
A szerzők alábbi írásukban a felszámolási kérelem alapjául szolgáló szerződés vitatásának problémáit elemzik.
A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény viszonylag keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a magyar állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.
Az alábbi cikkben a szerzők a részvényekre elrendelt vagyonelkobzás miatt kirendelt zárgondnok jogosítványainak korlátait elemzik.
