Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy miközben a támadott rendelkezés önmagában nem ütközik nemzetközi szerződésbe, az adott rendelkezés egyes konkrét, egyedi ügyben történő alkalmazása az adott ügy egyedi körülményeire tekintettel kivételesen mégis az Egyezménnyel mint nemzetközi szerződéssel ellentétes eredményre vezethet.
A jelen ügyben az EJEB elfogadta a román hatóságok helyzetértékelését, miszerint a román nemzeti ünnepen megtartott, annak szellemiségével szembehelyezkedő rendezvény olyan társadalmi feszültséget kelthetne, ami az erőszak reális veszélyével fenyeget.
A kérelmező azt állította, hogy két parlamenti képviselő ügyvédként nagy összegű szerződéseket kötött a választókerületükben működő állami cégekkel,
A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.
Magyarország törvényes indok nélkül nem biztosítja a nem-, és névváltoztatás lehetőségét a külföldi állampolgárok számára, ezzel megsértette a magánélet tiszteletben tartásához való jogot – állapította meg az EJEB.
A holland vizsgálatok alapján Oroszországnak szerepe volt az MH17-es járat Kelet-Ukrajna feletti lelövésében.
A kérelmező ugyan panaszt tehetett a választási eredmények újraszámlálása érdekében, de a panasz kivizsgálásának szabályai nem voltak jogszabályban rögzítve, a panaszról olyanok is döntöttek, akiket a döntés személyesen érintett és a kérelmezőnek nem volt további jogorvoslati lehetősége sem.
A véleménynyilvánítás szabadsága a közérdekű ügyek vitatása esetén csak rendkívül szigorú feltételek mellett korlátozható.
A bírósági ítéletek végrehajtásának elmaradása miatt marasztalták el Romániát.
A magyar Országgyűlés elnöke a 10. Cikk sérelmét az arányosság követelményének megsértésével követte el, nem pedig az intézkedés jellegével.
