A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.
Az ETA baszk terrorszervezet által elkövetett gyilkosság gyanúsítottja ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki. Bár Belgiumban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, a spanyol börtönhelyzetre hivatkozva a belga bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását és a gyanúsított kiadatását. A Bíróság helyeselte, hogy a belga igazságszolgáltatás mérlegelte a kiadatással járó esetleges alapjogsérelem veszélyét, a döntés indokolása azonban nem volt kellően megalapozott.
Fakivágások ellen tüntettek 2010-ben Ukrajnában, a tüntetést többek között biztonsági őrnek tűnő, de engedéllyel nem rendelkező “kopaszok” oszlatták fel, amit a rendőrség tétlenül nézett. A döntésből az is kiderül, hogy aki a tüntetésen van, tüntetőként viselkedik és ellenáll a rendőri intézkedésnek, az tüntető még akkor is, ha azt mondja, hogy csak nézelődött, és így az Egyezmény védi őt.
A kérelmező 2014 szeptemberében fordult az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. és 8. cikkének megsértése miatt, azt állítva, hogy a Magyar hatóságok testi kényszer alkalmazásával vettek tőle vizeletmintát, amellyel sérült a kínzás tilalmának elve, illetve a kérelmező magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga.
A várandós török édesanyát a nyolcadik hónapban ájulását követően kórházba szállították, ahonnan állítása szerint az orvosok kivizsgálás helyett a magánrendelésükre igyekeztek átküldeni. Tíz nappal később a megszülető gyermek oxigénhiánnyal küzdött, és újraélesztés, majd inkubátoros kezelés ellenére tartós agykárosodást szenvedett. A szülők három eljárást is indítottak, de egyik sem zárult érdemi eredménnyel, a vizsgálatok során ráadásul az édesanya orvosi kartonjának is nyoma veszett. A Bíróság ítélete szerint a műhibával kapcsolatos panasz hatékony felderítésének elmaradásával a török kormány megsértette az Egyezmény 8. cikkét.
Az egyik kérelmező hagyományos asszír családi nevét, míg másikuk buddhista vallásának megfelelőbb szanszkrit nevet szeretett volna fölvenni. A török bíróságok mindkettejük kérelmét elutasították arra a szabályra hivatkozva, amely megtiltotta külföldi vezetéknév fölvételét.
A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kötelékébe tartozó kérelmező kéretlen emailekkel zaklatta kolléganőjét. A hölgy jelzésére a felettes tájékoztatta a kérelmezőt, hogy viselkedése elfogadhatatlan. A levelek ezt követően név nélkül érkeztek, a hölgy pedig végül feljelentést tett. A rendőrség a férfi telefonjáról származó inkrimináló fotókat átadta a munkáltatónak. A fegyelmi eljárás nyomán e bizonyítékok és a kérelmező által a fegyelmi bizottságnak átadott WhatsApp-üzenetek és emailek értékelését követően a kérelmezőt rendkívüli felmondással elbocsátották. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a magánélet és személyes levelezés védelme az ügyben nem illette meg a kérelmezőt.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek végrehajtását felügyelő ET miniszteri bizottsági formáció 2019. június 5-i ülésén megvitatta az eljárások elhúzódásával kapcsolatos Gazsó-ítélet végrehajtása érdekében tett magyar lépéseket.
Az ET Miniszteri Bizottsága Strasbourgban tartotta negyedéves értékelő ülését, amelyen 16 tagállamra vonatkozó 32 döntés végrehajtását vizsgálta.
A 1949 májusa óta működő, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) éppen fennállásának jubileumi évében szembesült lehetőségei korlátozottságával a jogállamiság területén komoly problémákkal küzdő tagjaival szemben.
