Bejegyzések a ‘EJEB’ címkével ellátva

A védőhöz való jog is korlátozható, ha az eljárás egésze fair

A barátnője megölésével gyanúsított belga kérelmezőt a rendőri őrizetben védő nélkül hallgatták ki. Előzetes letartóztatása alatt kirendelt védője a kilenc további kihallgatásról pedig távol maradt. Végül a kérelmezőt egy másik emberölés kísérletében is bűnösnek találták, jelenleg életfogytiglani büntetését tölti. Az ügyben az EJEB egyértelműsítette a védőhöz való jog tartalmát és a tisztességes eljárás vizsgálatának szempontjait.

Az EJEE-be ütközik, ha nem egyértelműek az egyesületalapítás szabályai

Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.

Jogsértő a bírósági határozat nélküli fogvatartás

Az EJEB-hez két orosz férfi fordult, akiknek előzetes letartóztatását nem hosszabbította meg a bíróság, mégis fogva tartották őket, illetve a velük szemben folytatott büntetőeljárás során nevüket és arcképüket is nyilvánosságra hozták,.

Nem lehet a társadalmi erkölcsre hivatkozással megtagadni LGBTQ-egyesület bejegyzését

A három kérelmező egyesület és alapítóik azt követően fordultak a Bírósághoz, hogy az orosz hatóságok a társadalmi erkölcs védelmére és mondvacsinált okokra, például a kérelem összetűzésének hiányára alapítva elutasították bejegyzési kérelmeiket.

A kétszeres értékelés tilalmába ütközött a közigazgatási bírsággal lezárt ügy újranyitása

Az EJEB megállapította a jogsértést, mert mindkét eljárás büntetőjogi természetű volt, mindkét eljárás azonos tényeken alapult, és a második processzus a jogerősen lezárt első eljárást ismételte meg.

Beszélgetés a Themis-t meghódító magyar csapattal

Korábban még egyetlen magyar csapatnak sem sikerült a mostanihoz hasonló sikert elérnie az EJTN által szervezett THEMIS versenyen. A dr. Gyuranecz Franciska, dr. Papp Dorottya és dr. Krausz Bernadett fogalmazókból álló trió Bulgáriában, Szófiában megnyerte a „D” elődöntőt, prezentációjukkal pedig hazavihették a legjobb vizuális előadásmódnak járó különdíjat is.

Nem vették nyilvántartásba időben a jelölteket, sérült a szabad választáshoz való jog

Azerbajdzsánban a választási eljárási törvény 2008-as módosítását követően az eljárás megrövidülése matt rendszerszintű problémává vált a jelöltek megkésett regisztrációja. Jelen esetben a 2010-es parlamenti választások során három jelöltet vettek nyilvántartásba olyan későn, hogy alig maradt idejük kampányolni. A Bíróság megállapította, hogy a formális nyilvántartásba vétel nem zárja ki, hogy sérüljön a szabad választáshoz való jog. A testület értelmezése szerint a jelöltek Egyezményben foglalt jogai sérültek, mivel a megkésett nyilvántartásba vételükre a hatóságoknak felróhatóan nem került sor időben, így pedig nem tudtak élni az Egyezményben foglalt jogaikkal.

Büntethető-e a kurd terroristavezérnek tekintett Öcalan véleményének meghallgatására buzdító nyilatkozat?

A magas rangú kurd politikus kérelmező egy nyilatkozatában azt javasolta, hogy a török kormány vegye figyelembe az általa kurd terroristavezérnek tekintett Öcalan Törökország demokratizálására és a kurd-kérdés békés rendezésére vonatkozó javaslatait. A kérelmező ellen terrorszervezet érdekében folytatott propaganda vádjával büntetőeljárás indult. A Bíróság szerint a 10 hónap börtönnel fenyegető eljárás a véleményszabadság egyezménysértő korlátozását jelentette.

Itáliában minden mindennel összefügg

Afrikai menekültek, lezárt kikötők, politikailag vitatott ítéletek és az igazságszolgáltatás reformja

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.