Bejegyzések a ‘EJEE’ címkével ellátva

Milyen feltételekkel kötelezhető DNS-vizsgálatra a feltételezett apa?

Az apaság megállapítását célzó ügyben a 92 éves kérelmezőt kötelezte a máltai bíróság, hogy adjon DNS-mintát, amely 99.9998%-os bizonyossággal igazolta a közte és házasságon kívül született lánya közti rokoni kapcsolatot. A férfi az EJEB előtt arra hivatkozott, hogy a szájból történő kötelező mintavétel sértette a magánélethez való jogát. Az EJEB hangsúlyozta, hogy ilyen ügyekben a leszármazó és a felmenő alapjogainak kiegyensúlyozása szükséges. A máltai bíróság megfelelően figyelembe vette e két ütköző érdeket, így a mintaadásra kötelezés nem volt egyezménysértő.

Mikor jogosult a munkáltató ellenőrizni a munkavállaló munkaeszközét?

A kérelmező céges gépén az őt helyettesítő kolléga gyanús fájlokat talált. Az adatok átvizsgálása során a munkáltató gyanús igazolásokat és számos pornográf felvételt talált a fájlok között. A kérelmező szerint a “személyes” névvel megjelölt meghajtó adatainak megismerésével a munkáltató megsértette magánélethez való jogát. A vállalati szabályzatokra is tekintettel azonban a Bíróság nem állapított meg egyezménysértést.

Felelőssé tehető-e egy cég tagja a törölt társaság tartozásaiért?

A Nagykamara értékelése szerint a társaság korlátolt felelősségének áttörése nem járt a tulajdonhoz való jog sérelmével.

Jogsértően tartotta nyilván a rendőrség a büntetlen előéletű aktivista személyes adatait

A békeaktivistáról hetvennél is több fájlt tartott nyilván a brit rendőrség, ráadásul a “belföldi szélsőségesek” adatbázisában szerepelt. Az EJEB egyezménysértést megállapító döntésében többek között azt is kifogásolta, hogy a rendőrség adatkezelési szabályai nem írták elő, mennyi ideig tárolhatók az adatok, amelyek jelen esetben ráadásul politikai nézetre vonatkoztak, amelyeket különös védelemben kellett volna részesíteni.

Az elítélteket egymástól is meg kell védeni

A horvát kérelmezőt a szerb hatóságok egy hamis tízeurós miatt letartóztatták. A 31 napnyi börtönben töltött idő alatt a férfit rabtársai brutálisan bántalmazták, amihez a börtönszemélyzet asszisztált. Az ügy pikantériája, hogy a tízeurósról később kiderült: eredeti. A szerb kormányt az embertelen, megalázó bánásmód tolerálása és az eset ki nem vizsgálása miatt is elmarasztalta az EJEB.

A védőhöz való jog is korlátozható, ha az eljárás egésze fair

A barátnője megölésével gyanúsított belga kérelmezőt a rendőri őrizetben védő nélkül hallgatták ki. Előzetes letartóztatása alatt kirendelt védője a kilenc további kihallgatásról pedig távol maradt. Végül a kérelmezőt egy másik emberölés kísérletében is bűnösnek találták, jelenleg életfogytiglani büntetését tölti. Az ügyben az EJEB egyértelműsítette a védőhöz való jog tartalmát és a tisztességes eljárás vizsgálatának szempontjait.

Az EJEE-be ütközik, ha nem egyértelműek az egyesületalapítás szabályai

Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.

Jogsértő a bírósági határozat nélküli fogvatartás

Az EJEB-hez két orosz férfi fordult, akiknek előzetes letartóztatását nem hosszabbította meg a bíróság, mégis fogva tartották őket, illetve a velük szemben folytatott büntetőeljárás során nevüket és arcképüket is nyilvánosságra hozták,.

Nem lehet a társadalmi erkölcsre hivatkozással megtagadni LGBTQ-egyesület bejegyzését

A három kérelmező egyesület és alapítóik azt követően fordultak a Bírósághoz, hogy az orosz hatóságok a társadalmi erkölcs védelmére és mondvacsinált okokra, például a kérelem összetűzésének hiányára alapítva elutasították bejegyzési kérelmeiket.

Nem vették nyilvántartásba időben a jelölteket, sérült a szabad választáshoz való jog

Azerbajdzsánban a választási eljárási törvény 2008-as módosítását követően az eljárás megrövidülése matt rendszerszintű problémává vált a jelöltek megkésett regisztrációja. Jelen esetben a 2010-es parlamenti választások során három jelöltet vettek nyilvántartásba olyan későn, hogy alig maradt idejük kampányolni. A Bíróság megállapította, hogy a formális nyilvántartásba vétel nem zárja ki, hogy sérüljön a szabad választáshoz való jog. A testület értelmezése szerint a jelöltek Egyezményben foglalt jogai sérültek, mivel a megkésett nyilvántartásba vételükre a hatóságoknak felróhatóan nem került sor időben, így pedig nem tudtak élni az Egyezményben foglalt jogaikkal.