Az Európa Tanács képviselői felszólították az orosz hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki a békés tüntetők és újságírók elleni összes visszaélést, és állítsák bíróság elé a felelősöket annak érdekében, hogy teljesítsék az Európa Tanács keretében vállalt kötelezettségeket.
A tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a Charta 47. és 48. cikkében biztosított, hallgatáshoz való jognak megfelelően az illetékes hatóság ne szankcionálhasson olyan természetes személyt, aki e hatósággal szemben megtagadja olyan válaszok adását, amelyek alapján felmerülhet a szabálysértési vagy büntetőjogi felelőssége.
Az EJEB több cikk megsértését is megállapította, illetve feltárta, hogy az ukrán hatóságok a mai napig nem végeztek független és hatékony vizsgálatot a rendfenntartó erők és magánbiztonsági cégek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.
Holland környezetvédelmi aktivisták bíróságon szeretnék elérni, hogy a legnagyobb holland fosszilis energiával foglalkozó cég csökkentse károsanyag-kibocsátását.
Az ügyészek szerepe az emberi jogok védelmében a veszélyhelyzet során.
Az EJEB megállapította, hogy Törökország tíz volt újságíró előzetes letartóztatásával és őrizetben tartásával megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Az EJEB döntése értelmében a büntetőeljárásban akkor sem használható fel a kínzással kicsikart nyilatkozat, ha a kínzást nem állami tisztviselő, hanem magánszemély követte el.
Az EJEE nem vagyoni kártérítés fizetésére kötelezte Németországot, mert megsértette a az embertelen bánásmód tilalmát és a kérelmező hatékony jogorvoslathoz való jogát.
A vizsgaidőpontok tíz hónapra előre való meghirdetése pedig elegendő időt biztosított a diákoknak arra, hogy lélekben és tudásban is felkészülhessenek a vizsgákra. Az, hogy az írásbeli vizsgák között a kérelmezőknek nem volt pihenőnapja, az EJEB szerint nem jelentett az Egyezménysértés megállapításához szükséges súlyú sérelmet.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy az EUB milyen szempontok alapján találta jogsértőnek a lex CEU-t.
