Magyarország nem hibázott az azeri baltás gyilkos ügyében
A magyar hatóságok betartották az eljárási szabályokat és alappal bíztak az Európai Tanács másik tagállamának jóhiszemű eljárásban.
A magyar hatóságok betartották az eljárási szabályokat és alappal bíztak az Európai Tanács másik tagállamának jóhiszemű eljárásban.
A britek továbbra is hozzá akarnak férni a Schengeni Információs rendszerhez, úgy, hogy közben nem tagjai a Schengeni Övezetnek és nem biztosítják a szabad mozgás jogát.
A kérelmezők azt szeretnék elérni, hogy az azeri baltás gyilkos töltse le a büntetését.
Az EJEB ítéletek végrehajtása alapvető változásokat hozott a tagállamok alkotmánybírságainak gyakorlatában. Az EJEB most összefoglalja a kiemelkedő ügyeket.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága számos kivételes intézkedést hozott a globális egészségügyi válság miatt.
A német jog a telefontársaságok törvényi kötelezettségévé tette, hogy előfizetőik mellett az eldobható (feltöltőkártyás) SIM-kártyák birtokosainak alapvető személyes adatait is tárolják. A Bíróság 6:1 arányban úgy értékelte, hogy beépített garanciális előírások, így a szövetségi és tartományi adatvédelmi biztosok felügyeleti jogköre és a jogorvoslathoz való jog megfelelő biztosítékot nyújtanak a visszaélés ellen, így a vitatott előírások nem sértik az Egyezményt.
Az EJEB múlt heti döntésében több ezer euró megfizetésére kötelezte a francia hatóságokat. Az EJEB-hez 32 elítélt fordult azt állítva, hogy a börtönök túlzsúfoltsága sérti az EJEE-ben garantált emberi jogaikat.
Az EJEB megállapította, hogy Magyarország megsértette a Kutyapárt szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor megtiltotta számára a Szavazz érvénytelen appon keresztüli szabad véleménynyilvánítást.
Az olasz újságíró egy 1980-as terrorcselekménnyel kapcsolatban a csendőrség felelősségét firtató oknyomozó cikket közölt. Az olasz bíróság végül a felelős szerkesztővel egyetemben elmarasztalta és nagy összegű kártérítésre kötelezte. Az ügy kapcsán az EJEB az újságírói felelősséggel kapcsolatban több fontos megállapítást is tett. Mások kijelentéseinek közlése esetén az újságírónak nem az állítások valóságtartalmát kell bizonyítania, hanem azt, hogy jóhiszeműen, a forráskritika szakmai követelményeinek megfelelően járt el. Elhatárolódni nem kell a közölt nyilatkozattól, ugyanakkor minél súlyosabb az állítás, annál stabilabb ténybeli alap szükséges a közléséhez. A nemzeti bíróságnak pedig mindezeket a szempontokat, illetve általában a sajtó társadalomban betöltött szerepét is figyelembe véve kell a személyiségi jogokat érintő ügyekben döntenie.
A kifogásolt, a külföldi mesterséges megtermékenyítést lehetetlenné tévő jogszabály, illetve döntés nem érintette a kérelmező egyezményben védett jogát, így a kérelem e része ez okból nem vizsgálható tovább.