Cégalapítás külföldről távazonosítással
A Magyar Ügyvédi Kamara állást foglalt a külföldi felek által külföldön elektronikus aláírással, vagy távazonosítás keretében aláírt cégalapításhoz kapcsolódó iratok elfogadhatóságáról.
A Magyar Ügyvédi Kamara állást foglalt a külföldi felek által külföldön elektronikus aláírással, vagy távazonosítás keretében aláírt cégalapításhoz kapcsolódó iratok elfogadhatóságáról.
Jelen írás szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az AVDH-val való hitelesítés nem lehet alkalmas cégjegyzésre, hiszen azzal nem hozható létre a képviseletre jogosult saját kezű aláírása.
Az USA-ban működő elektronikus aláírás szolgáltatók jelentős növekedést tapasztaltak a járvány miatt életbe léptetett korlátozó intézkedések idején.
Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
A hétköznapjainkat jelenleg övező járványügyi veszélyhelyzetben nyilvánvalóvá vált, hogy mekkora előnye van az elektronikus aláírásnak.
Egyre több kérdés szorul szabályozásra és tisztázásra a veszélyhelyzet okozta új élethelyzetben. Cikkünkben a társasházakra, az ügyvédi, közjegyzői kamarára és más köztestületekre, valamint a végrehajtókra és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó átmeneti szabályokkal foglalkozunk.
Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. április 14. napján levélben fordult és észrevételeket, illetve javaslatokat fogalmazott meg dr. Varga Judit igazságügyi miniszter számára a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel kapcsolatosan.
Az OTP Bank tájékoztatót tett közzé, amelyben összefoglalta a koronavírus miatt életbe léptetett változásokat.
Megjött az üzenet az okostelefonra: öt év fegyház L judge J. Ilyen üzenetet valószínűleg sohasem fogunk látni a vádlottak telefonján, még akkor sem, ha a munkajogban a felmondások jogszerűen már ma is sms-ben érkezhetnek. És akkor sem, ha az internetkorszak egyik régi-új információs eszköze a képekben, szimbólumokban közvetített üzenet.[1] Az igazságügy ugyanis nem alkalmazhatja a kommunikáció digitális társadalomban megszokott valamennyi formáját. Korlátok veszik körül, hiába működtetnek Facebook-oldalakat törvényszékek, web-oldalakat bírósági szervezetek. A határt, amit az igazságügy soha nem léphet át, a digitális társadalom kommunikációs paradoxonjának nevezhetjük.