Bejegyzések elektronikus okirat címkével


A közbeszerzési ajánlat érvénytelensége – 4. rész
2021. október 12. Szakma

A közbeszerzési ajánlat érvénytelensége – 4. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.

2021. január 19. Napi

Cégalapítás külföldről távazonosítással

A Magyar Ügyvédi Kamara állást foglalt a külföldi felek által külföldön elektronikus aláírással, vagy távazonosítás keretében aláírt cégalapításhoz kapcsolódó iratok elfogadhatóságáról.

Újabb módosításokat javasolt a MÜK
2020. április 16. Napi Koronavírus

Újabb módosításokat javasolt a MÜK

Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. április 14. napján levélben fordult és észrevételeket, illetve javaslatokat fogalmazott meg dr. Varga Judit igazságügyi miniszter számára a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel kapcsolatosan.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VII.
2020. március 24. Világjogász

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VII.

Megjött az üzenet az okostelefonra: öt év fegyház L judge J. Ilyen üzenetet valószínűleg sohasem fogunk látni a vádlottak telefonján, még akkor sem, ha a munkajogban a felmondások jogszerűen már ma is sms-ben érkezhetnek. És akkor sem, ha az internetkorszak egyik régi-új információs eszköze a képekben, szimbólumokban közvetített üzenet.[1] Az igazságügy ugyanis nem alkalmazhatja a kommunikáció digitális társadalomban megszokott valamennyi formáját. Korlátok veszik körül, hiába működtetnek Facebook-oldalakat törvényszékek, web-oldalakat bírósági szervezetek. A határt, amit az igazságügy soha nem léphet át, a digitális társadalom kommunikációs paradoxonjának nevezhetjük.