Az elektronikus magánokirat – tisztáz vagy összezavar az új fogalom?
Jelen cikk azt vizsgálja, hogy elősegíti-e az új fogalom az elektronikus okiratok írásbelisége körüli jogbizonytalanság csökkentését vagy esetlegesen tovább növeli azt.
Bejegyzések elektronikus okirat címkével
Online cégalapítás határokon túli, más ország által kiadott elektronikus aláírással
A jelen korban, a mostani hazai és nemzetközi gazdasági viszonyok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az állampolgárok, a vállalkozások az Európai Unió határain belül szabadon költözzenek, áramoljanak. Ennek a jelentős értékű szabadságnak az eredménye sokszor az, hogy a már rendelkezésre álló digitális eszközök, és az ezekre épülő kormányzati, bírósági fejlesztések eredményeként, a különböző közigazgatási és bírósági eljárásokat személyes jelenlét nélkül is lehetősége van az állampolgároknak igénybe venni.
Már most is működik: elektronikus okiratok alapján jár el a Földhivatal!
Számos alkalommal felmerült, hogy hiába van lehetőség elektronikus ellenjegyzésre, elektronikus aláírással történő szerződéskötésre, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárások (jellemzően tulajdonjog, jelzálogjog bejegyzése) során nem használhatók az elektronikus okiratok. Ennek az volt az oka, hogy az ingatlannyilvántartási törvény korábban azt tartalmazta, hogy csak olyan beadványok nyújthatók be elektronikusan a Földhivatalba, amelyekhez nem tartozik melléklet. Mivel szinte minden beadványnak van melléklete (legalább egy meghatalmazás, jellemzően valamilyen szerződés, nyilatkozat stb.) ez praktikusan azt jelentette, hogy semmilyen érdemi beadvány nem volt elektronikusan beadható.
Kötelező továbbképzés és elektronikus inykérelem
A kamara aktuális hírlevelében az ingatlan-nyilvántartási kérelem elektronikus előterjesztésével és kötelező ügyvédi továbbképzéssel foglalkozott.
A közbeszerzési ajánlat érvénytelensége – 4. rész
A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.
Cégalapítás külföldről távazonosítással
A Magyar Ügyvédi Kamara állást foglalt a külföldi felek által külföldön elektronikus aláírással, vagy távazonosítás keretében aláírt cégalapításhoz kapcsolódó iratok elfogadhatóságáról.
Cégszerű aláírásnak minősül az AVDH? Itt az IM válasza
Jogászok közt heves viták övezik, hogy a gazdálkodó szerv nevében annak törvényes vagy szervezeti képviselője az AVDH használatával cégszerű jognyilatkozatot tehet-e? Megszületett az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása.
Újabb módosításokat javasolt a MÜK
Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2020. április 14. napján levélben fordult és észrevételeket, illetve javaslatokat fogalmazott meg dr. Varga Judit igazságügyi miniszter számára a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelettel kapcsolatosan.
Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – VII.
Megjött az üzenet az okostelefonra: öt év fegyház L judge J. Ilyen üzenetet valószínűleg sohasem fogunk látni a vádlottak telefonján, még akkor sem, ha a munkajogban a felmondások jogszerűen már ma is sms-ben érkezhetnek. És akkor sem, ha az internetkorszak egyik régi-új információs eszköze a képekben, szimbólumokban közvetített üzenet.[1] Az igazságügy ugyanis nem alkalmazhatja a kommunikáció digitális társadalomban megszokott valamennyi formáját. Korlátok veszik körül, hiába működtetnek Facebook-oldalakat törvényszékek, web-oldalakat bírósági szervezetek. A határt, amit az igazságügy soha nem léphet át, a digitális társadalom kommunikációs paradoxonjának nevezhetjük.