Jogszabályfigyelő 2019 – 48. hét
Alábbi cikkünkben 2019/188–193. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
Bejegyzések elévülés címkével
Jogellenes a kereseti kérelmen túlterjeszkedő ítélet
A bíróság a kereset jogcíméhez ugyan nincs kötve, azonban nem érvényesített igényt nem bírálhat el.
Ülj be a legizgalmasabb perekre!
Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.
A kábítószer birtoklása bűntette elévülésének kezdete
Ami a tényállást illeti, a terhelt kizárólagosan használatában lévő tanyán 2015. május 21-én tartott rendőrségi házkutatás során a terhelt által ismeretlen időpontban és körülmények között megszerzett jelentős mennyiség alsó határának több mint tizenháromszorosát elérő heroint találtak. Az első- és másodfokú eljárás A terheltet a törvényszék bűnösnek találta kábítószer birtoklásának bűntettében, amit az ítélőtábla is helybenhagyott. A felülvizsgálati kérelem Felülvizsgálati indítványában a terhelt azt emelte ki, hogy az eljárás során a bűncselekmény elkövetési idejét nem tudták megállapítani. Sérelmezte, hogy nem bizonyították, hogy a kábítószer mikor készülhetett, mikor és milyen körülmények között került a megtalálási helyére. Így az lehetett több évtizede (harminc-negyven éve) is, ám az elévülést nem vizsgálták. Kérelmében felmentését indítványozta bizonyítottság hiányában. A Legfőbb Ügyészség alaptalannak találta az indítványt. Kiemelte, hogy a terhelt tudott a kábítószerről, azt szándékosan birtokában tartotta, ezért a bűnösségének megállapításával nem valósult meg anyagi jogi szabálysértés. Álláspontja szerint a terhelt terhére rótt állapot-bűncselekmény a rendőrségi házkutatás napjáig tartott. Ez jelenti a tizenöt éves elévülési idő kezdetét, amit (első eljárási cselekményként) a nyomozás elrendelése megszakított. Ily módon nem alapos a bűnösség elévülés ellenére történő megállapítására…
Szavazással is követhet el hűtlen kezelést a képviselő
A Kúria kifejtette, hogy ha egy önkormányzati képviselő a versenyeztetésre vonatkozó törvényi előírások figyelmen kívül hagyásával, annak elmaradásával igenlően szavaz egy önkormányzati ingatlan eladásáról, azzal egyidejűleg belenyugszik az áron alul történő értékesítés (vagyonvesztés) lehetőségének bekövetkezésébe, és nem pedig könnyelműen bízik annak elmaradásában.
20 éve folyó ügy végére tett pontot a Kúria
A rendelkezésre álló peradatok alátámasztották a keresettel érvényesített követelést érintő részleges jogutódlást, és az alperes alappal emelt elévülési kifogást. Az elévüléstől függetlenül a felperes biztatási kár címén érdemben sem tarthatott igényt a kereset tárgyává tett követelésekre.
Gyermekvédelem az igazságszolgáltatásban
Az OBH dr. Gyuricza Zsolttal, a Székesfehérvári Járásbíróság büntető csoportvezető bírájával készített interjúját olvashatják.
Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél
Ami a tényállást illeti, a felperes a 2006. szeptember 20-án hajnalban a Budapest VIII. kerületében egy agresszív csoport tagjaként különféle tárgyakat dobott a kivezényelt rendőrökre, ami miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elrendelte előzetes letartóztatását, majd bűnösnek mondta ki társtettesként, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. A felperes előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartalmáig (2 év 6 hónap) fenntartotta. A Fővárosi Bíróság a felperes előzetes letartóztatását 2006. október 26-án megszüntette, majd megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a szabadságvesztés-büntetést kettő évre enyhítette, annak végrehajtását négyévi próbaidőre felfüggesztette. 2011-ben a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvény (Semmisségi törvény) szerint a 2006. szeptember 18. és október 24. között, Magyarország területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte [1. §]. A törvény hatására a PKKB semmissé nyilvánította a felperes bűnösségét kimondó és a felperessel szemben büntetést…
Kártalanítás jár az ingatlan használati jogáért
Ami a tényállást illeti, a felperes társasház 1987-es alapító okirata szerint az alperes üzemelteti a társasházi közös tulajdonban lévő két darab transzformátorhelyiséget, ahol az alperes használatában lévő villamos-berendezéseket helyezték el. Az alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére 1991. februárjában került sor. A felperes 2013. felszólította az alperest, hogy március 1-jétől a perbeli helyiségek használatárért fizessen 21 600 forint/m2/év összegű kártalanítást. Az alperes csak 4500 forint/m2/év+áfa összegű használati díj fizetésére lett volna hajlandó a jövőre nézve. A felperes ezért bírósághoz fordult és keresetében emellett a 2008. március 1. és 2013. február 28. napja között lejárt 3 798 976 forint és ennek 2011. október 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére is igényt tartott. Állítása szerint a perbeli helyiségeket nem tudja hasznosítani, és elesik attól a piaci bérleti díjtól, amely a bérbeadás útján való hasznosításból megilletné. Az alperes érvelése szerint a kártalanítás károsodásért járó ellenérték, amely egyszeri fizetési kötelezettséget jelentő kötelmi igény s a károsodás időpontjában nyomban esedékes, ezért a felperes kártalanítás iránti igénye elévült. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolása szerint a (a villamosenergiáról…