Az EP nagy többséggel elfogadott határozatban kritizált az új törvényt. Megállapította, hogy a 7. cikk megsértése miatti eljárás elindulása óta Lengyelországban tovább romlott a jogállamiság helyzete. A képviselők egyúttal állásfoglalásra és az EB-vel történő együttműködésre szólították fel Varsót.
Cikkünkben az Európa Tanács 47 tagállamának vezetői által, az Európa Tanács létrehozásának 70. évfordulójára megfogalmazott közleményt olvashatják.
Egyezménysértő, ha a cselekvőképességről való döntés során a nemzeti bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre vagy mérlegelése nincs figyelemmel a mentális korlátozottság mértékére. Szintén nem áll összhangban az Egyezménnyel, ha a nemzeti jog nem biztosít perképességet a gondnokság alatt álló számára a gondnokság megszüntetése, megváltoztatása iránti perben, valamint ha a hatóságok elmulasztják vizsgálni a gondnok és a gondnokolt közötti érdekellentétet.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Törökországot kiskorúak idegenrendészeti őrizetével kapcsolatos többszörös jogsértés miatt. Kiskorú gyermek idegenrendészeti őrizetben tartása kivételes esetekben fordulhat elő, tekintettel arra, hogy kiemelten sérülékeny csoportról van szó.
Az ügy férfi kérelmezője korábbi házastársának testvérét vette feleségül. A volt házastárs később megtámadta a frigyet, amelyet több mint tíz év elteltével a görög bíróság érvénytelenített is a korábbi házasságra tekintettel fennálló sógori rokonságra tekintettel. A Bíróság összehasonlító elemzést folytatott le, és megállapította, hogy a nem vérrokon korábbi sógorok házasságának feltétel nélküli tiltása nem illeszkedik az európai konszenzusba. Az egy évtizede fennálló házasság érvénytelenítése erre is tekintettel a házasságkötéshez való egyezményes jog aránytalan korlátozását jelentette.
Vajon van-e ok az ünneplésre? – teszi fel a kérdést a szerző annak apropóján, hogy 20 éve kezdődött az EU Alapjogi Chartájának története. Mint írja, a választ az fogja eldönteni, hogy a dokumentumnak közép- és hosszútávon sikerül-e az EJEE-hez és az EJEB-hoz hasonló, a kontinens országainak emberi jogi és jogállami standardjait alapvetően befolyásoló hatást kiváltania.
Az ügyben három azeri, emberi jogok védelmével foglalkozó férfi és egy általuk 2010-ben alapított, Emberi Jogi Klub nevű egyesület fordult a Bírósághoz az egyesülési jog megsértése miatt. A panasz lényege az volt, hogy a létrehozni kívánt egyesületet többször nem jegyezték be és ezzel nem ismerték el jogi személyként. A strasbourgi testület az ügy kapcsán kimondta, hogy a jogi személyként való elismerés hiánya az egyesülési jogba való beavatkozásnak minősül, és a bejegyzéssel kapcsolatos jogi szabályozás előreláthatatlanság önmagában is megalapozhatja az egyezménysértést.
Az EJEB-hez két orosz férfi fordult, akiknek előzetes letartóztatását nem hosszabbította meg a bíróság, mégis fogva tartották őket, illetve a velük szemben folytatott büntetőeljárás során nevüket és arcképüket is nyilvánosságra hozták,.
Az EJEB megállapította a jogsértést, mert mindkét eljárás büntetőjogi természetű volt, mindkét eljárás azonos tényeken alapult, és a második processzus a jogerősen lezárt első eljárást ismételte meg.
Az ET Miniszteri Bizottsága Strasbourgban tartotta negyedéves értékelő ülését, amelyen 16 tagállamra vonatkozó 32 döntés végrehajtását vizsgálta.
