Bejegyzések érvénytelenség címkével


A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja
2019. július 26. Szakma

A szerződéses örökös hozzátartozója, mint az öröklési szerződés tanúja

Ami a tényállást illeti, az ügy peres felei az örökhagyó gyermekei. Az örökhagyó és az alperese között ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt öröklési szerződés jött létre. Az okiratot az örökhagyón és az alperesen kívül két tanú, köztük az alperes házastársa írta alá. Az örökhagyó halálát követően a felperes annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az örökhagyó és az alperes között létrejött öröklési szerződés alaki okból érvénytelen, mivel a szerződés egyik tanúja az alperes házastársa volt, és így mint az örökös hozzátartozójának közreműködése miatt a szerződés érvénytelen.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntésében hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. szerint az öröklési szerződésre a más által írt végrendelet alakiságai az irányadóak, kivéve a régi Ptk. 632. §-át. Ez a szakasz mondja ki egyrészt, hogy az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta. Másrészt, hogy a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött…

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
2019. július 17. Napi

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban
2019. június 26. Szakma

A tanulmányi szerződés és versenytilalom a bírói gyakorlatban

Cikkünk első részében a tanulmányi szerződések tartalmával, a kizárt esetekkel, az írásba foglalás bírói gyakorlatával és a tanulmányi szerződés megszegésével foglalkoztunk, ma pedig a megszüntetésének gyakorlati kérdéseit és a Kúria joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos következtetéseit ismertetjük.

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata-I.rész
2019. június 19. Szakma

A tanulmányi szerződés bírói gyakorlata-I.rész

A Kúria által vizsgált ügyekben a munkáltatók és a munkavállalók közel azonos mértékben nyújtottak be keresetet. Viszontkereset két ügyben fordult elő. Az egyik ügyben a munkavállaló azért kért sérelemdíjat, mert a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, hogy az túlzottan korlátozni fogja az életvitelét, a munkáltató azonban nem biztosított számára több kedvezményt.

Versenytilalom a munkajogban-I. rész
2019. június 3. Szakma

Versenytilalom a munkajogban-I. rész

A Kúria elnöke a joggyakorlat egységesítő tevékenység keretében a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodásokra vonatkozó bírósági gyakorlat vizsgálatát írta elő a joggyakorlat-elemző csoport számára, amely ezen belül is a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés intézményét vette górcső alá.

A tévesen feltüntetett THM alapvetően nem okoz érvénytelenséget
2019. március 29. Szakma

A tévesen feltüntetett THM alapvetően nem okoz érvénytelenséget

Ami a tényállást illeti, a peres felek 2007. októberében hitelszerződést kötöttek egymással autóvásárlási céllal. Az alperes (adós) a 345 332 Ft önerőn felül 3 107 988 Ft hitelt vett fel 120 hónapra, a szerződés pedig változó kamatozású, deviza (CHF) alapú, változó futamidejű volt, 9,17%-os éves induló ügyleti kamatlábbal. A szerződés szerint a teljes hiteldíjmutató induló mértéke (THM) 10,212% volt, melynek megváltoásának feltételeit a felperes Üzletszabályzata tartalmazza, ami rögzítette azt is, hogy a hiteldíj tartalmazza az ügyleti kamatokat, valamint minden egyéb, a hitel felhasználásával kapcsolatban fizetendő díjat, költséget. A felperes 2012. januárjában az alperes 4 havi fizetéselmaradása miatt azonnali hatállyal felmondta a szerződést. A felmondás időpontjában a tőketartozás összege 2 708 584 Ft volt. A felperes az elszámolási törvényben [2014. évi XL. törvényben] előírt elszámolási kötelezettségének eleget tett, tájékoztatta az adóst, hogy a tisztességtelenül felszámított összeg 538 951 Ft, amelyet az alperes tartozására számolt el. Mivel az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a felperes 4 876 689 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes szerint a perbeli szerződés a hitelintézeti törvénybe ütközik, ezért semmis, mivel az a…