Nem egyszerű a digitális termékfejlesztés rögös útján a kanyarokat bevenni, azonban a rendkívül intenzív verseny ellenére is mindenkor etikus elvek és megfontolások mentén kell a fejlesztőknek a tervezés során eljárniuk.
Cikkünkben említést teszünk a vállalati belső visszaélés-vizsgálatról, illetve a compliance szabványosításának kérdéseiről.
A jogszabályoknak és az etikai sztenderdeknek minél inkább megfelelő vállalati működés igénye mára nem csupán a gazdaság, illetve a piac szintjén jelent meg, hanem a hazai és európai uniós normaalkotók érdeklődését is felkeltette.
A szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az ún. compliance-kultúra.
Cikkünkben bemutatjuk a compliancehez kapcsolódó jó gyakorlatokat, amelyek az etikus vállalati működés egy-egy részterületét fedik le, és iránymutatásul szolgálnak a vállalatok számára.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi az eredendő oka annak, hogy a compliance kialakult, rohamosan fejlődött és fejlődik, napjainkban is egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak, valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó normáknak való megfelelést jelenti.
