Bejegyzések EU 5. Pénzmosás-megelőzési irányelve címkével

Tényleges tulajdonosi nyilvántartások létrejötte az EU-ban és a magyar központi adatbázis II.
2022. május 2. Szakma

Tényleges tulajdonosi nyilvántartások létrejötte az EU-ban és a magyar központi adatbázis II.

2022. február 1-én megnyílt a pénzmosás elleni törvény által ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatók hozzáférése a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz, ez év július 1-től pedig – jelen állás szerint – a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válik az adatbázis. A fentiek apropóján írásomban összefoglalom a vonatkozó uniós irányelv-beli szabályok történeti alakulását, különös tekintettel arra a küzdelemre, amely egyfelől a transzparencia másfelől a tényleges tulajdonosi privátszféra- és adatvédelem szempontjai között zajlott és részben még zajlik ma is. Ezzel párhuzamosan bemutatom a központi adatbázis létrehozására irányuló hazai jogalkotási folyamat főbb lépéseit, azok időbeliségét uniós kontextusba helyezve. A korábban megjelent első rész a negyedik pénzmosás elleni irányelvtől az Afad-törvény elfogadásáig terjedő időszakot ölelte fel. Az alábbi második rész az Afad-törvény elfogadásától napjainkig terjedő időszakot, a magyar központi adatbázis főbb jellemzőit, és a jelen nyitott kérdéseit tárgyalja.

Tényleges tulajdonosi nyilvántartások létrejötte az EU-ban és  a magyar központi adatbázis
2022. április 25. Szakma

Tényleges tulajdonosi nyilvántartások létrejötte az EU-ban és a magyar központi adatbázis

2022. február 1-én megnyílt a pénzmosás elleni törvény által ügyfélátvilágításra kötelezett szolgáltatók hozzáférése a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz, ez év július 1-től pedig – jelen állás szerint – a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válik az adatbázis. A fentiek apropóján írásomban összefoglalom a vonatkozó uniós irányelv-beli szabályok történeti alakulását, különös tekintettel arra a küzdelemre, amely egyfelől a transzparencia másfelől a tényleges tulajdonosi privátszféra- és adatvédelem szempontjai között zajlott és részben még zajlik ma is. Ezzel párhuzamosan bemutatom a központi adatbázis létrehozására irányuló hazai jogalkotási folyamat főbb lépéseit, azok időbeliségét uniós kontextusba helyezve. Cikkünk első része a negyedik pénzmosás elleni irányelvtől az Afad-törvény elfogadásáig terjedő időszakot öleli fel. Az ezt követő második rész az Afad-törvény elfogadásától napjainkig terjedő időszakot és a jelen nyitott kérdéseit tárgyalja majd.