A tanárok személyes adatainak kezelése videóoktatás során
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.
Egy német, a Covid-járvány idejére bevezetett videóoktatással kapcsolatos adatvédelmi jogvita lehetőséget adott az EU Bíróságának arra, hogy első ízben döntsön a GDPR 88. cikkéről.
Egy újabb, a személyes adatok kezelésére vonatkozó kérdésben döntött az Európai Unió Bírósága. Az ítélet egy magánszemély és az Österreichische Post AG között zajló jogvitában született.
A Fővárosi Törvényszék kezdeményezésére az EU Bírósága arra adott választ: vajon az egyazon adatvédelmi ügyben zajló, de az uniós jog által biztosított jogorvoslati eljárások közül az egyik elsőbbséget élvez-e a másikkal szemben?
Kiemelkedő szakértők részvételével, a festői Stefánia Palotában került megrendezésre 2023. május 24-én a 3. ARB Adatvédelmi Konferencia. Az esemény a hazai adatvédelmi és adatbiztonsági szakemberek, szakértők és érdeklődők tudományos-szakmai fóruma, amelynek apropóját ezúttal egy jeles évforduló adta. 2023. május 25-én volt ugyanis 5 éve, hogy az Európai Unió tagállamaiban kötelezően alkalmazandóvá vált az általános adatvédelmi rendelet (GDPR). Az adatvédelmi szabályozás európai rezsimjének alapját képező rendelet kerek évszáma kiváló lehetőséget kínált a konferencia előadói számára a visszatekintésre, illetve a jelen és a jövő jelentette kihívások áttekintésére is.
Az unió luxembourgi bírósága által hozott ítélet egy szinte klasszikusnak nevezhető adatvédelmi ügyben született, és azt vette górcső alá, milyen mértékben avatkozhat be egy tagállam valakinek a személyes jogaiba a közúti közlekedésbiztonság előmozdítására irányuló céljának követése során.
A szerző az alábbi cikkében a cégátvilágítás, az úgynevezett „due diligence”-eljárás során felmerülő adatvédelmi problémákat veszi górcső alá.
A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának ítéletét elemzi, mely a T. K. kontra Asociaţia de Proprietari bloc M5A‑ScaraA-ügyben[1] született és a lakóépületek közös helységeibe telepített videomegfigyelő rendszerek és az adatkezelés kapcsolatának kérdéskörét vizsgálta.