A vevő „személyére szabott” áruk
A szerző az Európai Unió Bíróságának a Möbel Kraft GmbH & Co. KG kontra M. L.-ügyben[1] született ítéletét elemzi, mely a fogyasztói jogok speciális elemét vette górcső alá.
A szerző az Európai Unió Bíróságának a Möbel Kraft GmbH & Co. KG kontra M. L.-ügyben[1] született ítéletét elemzi, mely a fogyasztói jogok speciális elemét vette górcső alá.
Az EUB nem fogadta el Magyarország határokon átnyúló légszennyezésre és kedvezőtlen földrajzi adottságokra vonatkozó kifogásait, mert a légszennyezettség már évek óta ismert Magyarország előtt, ezért lépéseket kellett volna tenni a határérték betartása érdekében.
A tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a Charta 47. és 48. cikkében biztosított, hallgatáshoz való jognak megfelelően az illetékes hatóság ne szankcionálhasson olyan természetes személyt, aki e hatósággal szemben megtagadja olyan válaszok adását, amelyek alapján felmerülhet a szabálysértési vagy büntetőjogi felelőssége.
Az EUB ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján a nemzeti bíróság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse, amennyiben a tisztességtelen feltétel megsemmisítése nem indítja a bíróságot a szerződés teljes egészében való megsemmisítésére, és így a fogyasztót nem érik hátrányos következmények.
Az intézkedéseknek köszönhetően sikerült 2020-ban is megőrizni a német igazságszolgáltatás hierarchiájának csúcsán álló bíróság működőképességét. Ezt mutatják a tavaly hozott nagy horderejű döntések. A következőkben ezek közül tekintem át az öt legfontosabbat.
Az EUB egy svéd ügyben kimondta, hogy a letelepedés szabadsága az adócsalás és adóelkerülés megakadályozása érdekében csak akkor korlátozható, ha azt közérdeken alapuló nyomós indokok igazolják.
Az EUB főtanácsnoka szerint az egyablakos rendszer ellenére bármely uniós tagállam adatvédelmi hatósága eljárhat a GDPR megsértése miatt a nemzetközi cégek ellen.
A szerző az Európai Unió Bíróságának a Verein für Konsumenteninformation és a Volkswagen AG-ügyben[1] született ítéletét elemzi, mely a Volkswagen-botrány kapcsán a kipufogógáz-kibocsátási értékekre vonatkozó adatok manipulálásáról, a kár bekövetkezte helyének megállapításáról szól.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kártérítés tárgyában hozott Pfv.III.22.500/2017/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, Pokol Béla, Salamon László és Juhász Imre különvéleményt csatoltak.
Az EUB megállapította, hogy a bűncselekményben részt nem vevő jóhiszemű harmadik személlyel szemben nem alkalmazható elkobzás.