Az Európai Tanács elfogadta a környezettudatos tervezésről szóló rendeletet, amely követelményeket állapít meg a fenntartható termékekre vonatkozóan. A rendelet a környezettudatos tervezésről szóló meglévő irányelv helyébe lép, az energiahordozókon túl az uniós piacon forgalmazott minden terméktípusra kiterjesztve annak hatályát – közölte honlapján a testület.
A Tanács megállapodásra jutott , amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a bankok vagy a befektetési platformok számára Kettős adóztatás Jelenleg a határokon átnyúló befektetések esetében számos tagállam vet ki adókat a külföldön élő befektetőknek (tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények után) fizetett osztalékokra és (kötvények után) fizetett kamatokra. Ugyanakkor e befektetőknek jövedelemadót kell fizetniük ugyanezen jövedelem után az illetőségük szerinti országban. Bár a tagállamok közötti egyezmények célja a kettős adóztatás problémájának megoldása, a valóságban a forrásadó-rendezés igénylésére irányuló eljárások tagállamonként jelentősen eltérnek, ami azt eredményezi, hogy az adórendezési vagy -visszatérítési eljárások hosszadalmasak, költségesek és nehézkesek. Ezen eljárások esetében fennáll a nagyszabású adócsalások kockázata is. A forrásadó-kezdeményezés gyorsabbá, egyszerűbbé és egyúttal biztonságosabbá teszi az adórendezési eljárásokat. Közös adóügyi illetőségigazolás Az irányelv bevezeti a közös uniós digitális adóügyi illetőségigazolást (eTRC), amelyet az adózó befektetők használhatnának a forrásadó-rendezésre szolgáló gyorsított eljárások igénybevétele érdekében. A tagállamok automatizált eljárást vezetnek be…
Kiberbiztonság: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a magasabb szintű kiberbiztonsággal rendelkező, reziliensebb Unióról – olvasható az Euópai Tanács honlapján
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
A Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodást értek el a platformalapú munkát végzők munkafeltételeinek javítását célzó irányelvjavaslatról. Amennyiben a létrejött megállapodást mindkét intézmény megerősíti még azelőtt, hogy azt hivatalos elfogadási eljárás keretében elfogadnák, több millió ember részesülhet a munkavállalókat megillető jogokban.
A Tanács zöld utat adott egy olyan digitális platform létrehozásáról szóló új uniós jogszabálynak, amelynek segítségével az ügyészek és a bírák – közös nyomozócsoportokban együttműködve – könnyebben tudják majd megosztani információikat és bíróság elé állítani a bűnözőket.
Az új irányelv 2024-től egységesíti a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat hozzá arról, mit tesznek a szervezetek a klímavédelemért.
Az Európai Parlament egyre több hatáskört kíván magához vonni, célja, hogy csökkentse a tagállamok jogosítványait – jelentette ki Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Hír TV csütörtök esti műsorában.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) kifogásolta az új magyar törvényt, amely „megtagadná a transzneműek és a különböző nemekhez tartozó emberek jogi elismeréshez és önrendelkezéshez való jogát”.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Európai Jog – Az Európai Unió közjoga című kötet bemutatja az Unió közjogának alapvető kérdéseit, intézményeit, jogalkotását, ezek szervező elveit; ismerteti a legújabb uniós jogi fejleményeket, a megvalósítandó célkitűzéseket és alapértékeket, az uniós polgárság és az alapjogvédelem legfrissebb történéseit. A könyv a Wolters Kluwer Kiadónál 2019-ben megjelent Európai jog – Az Európai Unió jogrendszere című kötettel ad naprakész, átfogó képet az uniós jog minden szegmenséről. Az alábbiakban a mű Jogalkotás kormányközi alapon című részletét olvashatják.
